Petrik Ferenc (szerk.): A szerzői jog - A gyakorló jogász kézikönyve 3. (Budapest, 1990)
Első rész. A szerzői jog általános szabályai - II. fejezet. Személyhez fűződő jogok
Alapos ok a visszavonásra Kártalanítási kötelezettség Munkaköri kötelezettségként alkotott mű esetében a visszavonás nem szünteti meg a munkáltató felhasználási jogát, a szerző nem tilthatja el a munkáltatót a további felhasználástól. Ha a szerző valamilyen okból nem kíván a művel azonosulni, csupán neve feltüntetésének a mellőzését követelheti, [vő.: Sqt. 11. §, Szjt. V. 11. § (3) bek.] A visszavonás és a további felhasználástól való eltiltás csak akkor érvényes, ha alapos okból történik, és azt az okot a visszavonó nyilatkozat tartalmazza. A jogintézmény személyiségvédelmi jellegére tekintettel az alapos ok meghatározásánál szubjektív szempontok is érvényesülhetnek. Egy tudományos mű visszavonható, ha a tudomány fejlődése folytán időszerűtlenné vált, de visszavonható akkor is, ha a szerző belső meggyőződése miatt megváltoztatja korábbi álláspontját. A visszavonás érvényességéhez nincs szükség sem a megjelölt ok valódiságának, sem annak a bizonyítására, hogy miért tekintendő ez az ok alaposnak. Ennek a megítélése - vita esetében - a bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik. Van olyan álláspont, hogy a visszavonás érvényességével kapcsolatban, ha a szerző visszavonó nyilatkozatára nem kap választ, a szerzőnek kell sürgősen a bírósághoz fordulni, bár megállapítási pert a felhasználó is indíthat. (Benárd Aurél; Kézikönyv 1973.110. old.) Véleményem szerint a visszavonás érvényességével és jogkövetkezményeinek az alkalmazásával kapcsolatban annak kell bírósághoz fordulnia, aki a visszavonással kapcsolatban valamilyen (pl. kártalanítási) igényt kíván érvényesítem. A visszavonás, illetve az eltiltás a szerző egyoldalú jogosultsága, de e jog gyakorlásával nem sértheti mások jogait és jogos érdekeit. Köteles az ebből eredő kárt megtéríteni a felhasználó részére. A kötelezettség a visszavonó (eltiltó) nyilatkozat közléséig felmerült károkra vonatkozik. Nem feltétele a polgári jogi felelősség megvalósulása, ezért a szerző nem mentheti ki magát annak a bizonyításával, hogy úgy járt el, ahogyan az az adott helyzetben általában elvárható volt. Dogmatikailag kártalanításnak és nem kártérítésnek tekintendő. Feltétel, hogy megállapítható legyen az okozati összefüggés a kár bekövetkezése és a szerző visszavonó (eltiltó) nyilatkozata között. Meg kell téríteni pl. azt a kárt, amely abból eredt, hogy a felhasználó előkészületeket tett a nyilvánosságra hozatalhoz, illetve a további felhasználásra (szerződéskötési költség, adminisztrációs költség, nyomdaköltség). A nyilatkozat időpontját követő időre nem lehet kártalanítási igényt érvényesíteni, így a további felhasználás elmaradásából eredő elmaradt haszon megtérítésére ezen a címen nincs lehetőség. 7. A mű jogosulatlan felhasználása Szjt. 10. § A szerző személyhez fűződő jogait sérti művének minden jogosulatlan megváltoztatása vagy felhasználása. Szjt. V. 7. § (1) Jogosulatlan a felhasználás különösen, ha arra jogszabály vagy a felhasználási joggal rendelkezni jogosult személy felhatalmazást nem 56
