Petrik Ferenc (szerk.): A szerzői jog - A gyakorló jogász kézikönyve 3. (Budapest, 1990)

Első rész. A szerzői jog általános szabályai - II. fejezet. Személyhez fűződő jogok

ad, vagy ha a felhasználó jogosultságának a határait túllépve - a művet széle­sebb körben, nagyobb példányszámban stb. - használja fel. (2) 1. mondat: A felhasználó köteles a szerzőt vagy jogutódját - kívánsá­gára - a felhasználás módjáról és mértékéről tájékoztatni. A mű felhasználásának az engedélyezése vagyoni rendelkezést jelent. A szel­lemi alkotások körében azonban az eszmei és a vagyoni érdekek szorosan össze­fonódnak, a jogosulatlan felhasználás nem csupán vagyoni, hanem személyiségi sérelmet is okoz. Ennek a ténynek a jogsértés következményei tekintetében van döntő jelentősége. Jogosulatlan felhasználás esetében lehetőség van nem va­gyoni szankcióként sajátos személyiségvédelmi intézkedések alkalmazására is. A jogosulatlan felhasználás körében meg kell különböztetni azt az esetet, amikor a felhasználás ténye a jogsértő, és azokat az eseteket, amikor a jogsértés a felhasználás kereteinek a túllépésével következik be - a felhasználás módja és terjedelme tekintetében. Jogsértést jelent a felhasználással kapcsolatos tájékoz­tatási kötelezettség megsértése is. A mű felhasználására elsősorban a szerző, halála esetében az 50 éves oltalmi időn belül jogutóda (örököse, hagyományosa) jogosult. Más személy a nyilvá­nosságra hozott művet az oltalmi időn belül csak a szerző - halála esetében jog­utóda-hozzájárulása alapján használhatja fel. [Szjt. 13. § (1)és(2)bek.] Afel­­használáshoz való hozzájárulás jogát a szerző nem ruházhatja át. Közös mű ese­tében, ha az önálló részekre nem választható szét, a felhasználáshoz a szerzőtár­sak együttes hozzájárulása szükséges, [vö.: 5. § (1) bek.] „A közös mű címe egységes, önálló részekre nem választható szét, felhasználásához mindegyik szerzőtárs hozzájárulására szükség van.” (LB Pf. IV. 21 136/1984., BH 1986/1. 14.) A törvény rendelkezése alapján szerez a munkaköri kötelezettség körében al­kotott műre felhasználási jogot - korlátozott körben - a munkáltató, (vö.: Szjt. 14. §) A törvény rendelkezése alapján lehet a szerző külön hozzájárulása nélkül a művet felhasználni az ún. szabad felhasználás eseteiben (pl. idézés, átvétel - vö.: Szjt. 16-21. §-ait). Törvény jogosítja fel díjazás ellenében a rádiót és a tele­víziót a nyilvánosságra hozott mű felhasználására a szerző hozzájárulása nélkül, meghatározott körben, (vö.: Szjt. 22-23. §-ait.) A szerző halála után társadal­mi érdekből a bíróság pótolhatja a jogutód hozzájárulását a nyilvánosságra ho­zott mű felhasználásához, (vö.: Szjt. 24. §) A gyakorlatban erre eddig még nem volt példa. Mindazok, akik a felhasználásra nem szereztek jogot, a felhasználással jog­sértést követnek el. A jogosulatlan felhasználás vonatkozhat a műre, a mű rész­letére és sajátos címére. Jogsértés, ha valaki másnak a művét - annak lényeges részét - részben vagy egészben lemásolja, és a saját műveként hozza forgalomba, vagy művéhez más művének a sajátos címét veszi át. Ezekben az esetekben a jogsértést a szerző hozzájárulása sem orvosolja, mert a mű szerzőségét érvényesen nem lehet átru­házni, a szerzőségről nem lehet lemondani. Felhasználásra jogosultak A felhasználás jogosulatlansága 57

Next

/
Oldalképek
Tartalom