Petrik Ferenc (szerk.): A szerzői jog - A gyakorló jogász kézikönyve 3. (Budapest, 1990)
Első rész. A szerzői jog általános szabályai - II. fejezet. Személyhez fűződő jogok
közlemények (falragasz, napilap, műsor, film, rádió, televízió stb.); a mű szerzőjét - a közlemény terjedelmétől és jellegétől függően - ezekben is meg kel! jelölni. (2) A szerző a nevének megjelölésével nyilvánosságra hozott mű jogszerű újabb felhasználása esetén is megkívánhatja, hogy nevének feltüntetése nélkül kerüljön a mű további felhasználásra. Szjt. V. 11. § (3) Ha a mű felhasználásának a joga a munkáltatót illeti meg, a mű visszavonására irányuló szerzői nyilatkozat esetén, köteles a szerző nevének a feltüntetését mellőzni. Ugy ancsak mellőzni kell a szerző kívánságára nevének feltüntetését akkor is, ha a művön a munkáltató a munkaviszonyból folyó rendelkezési jogánál fogva változtat, de a változtatással a szerző nem ért egyet. A szerző nevének a feltüntetésére vonatkozó előírásoknak fontos személyiségvédelmi szerepük van: a név jelöli a mű és az alkotó közötti elválaszthatatlan kapcsolatot. A szerző nevének a feltüntetése olyan abszolút hatályú jog, amely tartalmi meghatározásában egyrészt a jogszabály előírásainak, másrészt a szerző rendelkezésének van szerepe. A szerző rendelkezik arról, hogy nevét a művön feltüntessék-e. Rendelkezhet a névfeltüntetés módjáról. Kettős vezetéknév vagy kettős utónév esetén a szerző dönti el, hogy mindkét vezetéknév (utónév), illetve azok közül melyik szerepeljen. Rendelkezhet arról is, hogy nevét a mű mely részén (elején, végén, előlapon, előlap, címlap hátsó oldalán) tüntessék fel. Ha nincs ilyen külön rendelkezés, az általános elvek és a társadalmi gyakorlat az irányadók. „Nem helyes, illetőleg nem megalapozott az első fokú bíróságnak az a megállapítása, hogy a felperes mint szerző nevének a megjelölése a perbeli kiadványon (művön) »nem megfelelően« történt. Az, hogy a felperes mint egyik szerző neve a könyv belső címlapjának hátoldalán, a Tartalomjegyzék oldal előtt van feltüntetve a másik két szerző nevéhez hasonlóan, a közismert és szokásos szerzőmegjelölési módokkal nem ellenkezik, és a felperes szerzői jogát vagy általában az ő személyiségi jogait sértőnek nem tekinthető.” (LB Pf. I. 21 322/1964.) Vitatható, hogy a szerző neve elválasztható-e a mű címétől. A gyakorlatban gyűjteményes műveknél szokásos a szerzők nevének feltüntetése a címlap hátoldalán. A szerző rendelkezhet akként is, hogy neve a művön ne szerepeljen. Ha a szerző a művét névtelenül kívánja megjelentetni, ezt az akaratát köteles mindenki tiszteletben tartani, és senki nem jogosult a szerző akaratával szemben a művön (idézésnél, ismertetésnél) megnevezni a szerzőt. Személyiségi jogról nem lehet érvényesen lemondani, annak csupán a gyakorlását lehet korlátozni. Ezért a mű szerzője végleges hatállyal nem mondhat le arról, hogy nevét a művén feltüntessék. Ezért, ha a szerző akként rendelkezik, hogy műve név nélkül jelenjen meg, ezzel nem veszíti el a jogát, hogy utóbb ebben a kérdésben eltérően rendelkezzen, és bármikor követelje a művön (szobron, képen, írói mű újabb kiadásán) nevének a feltüntetését. Ehhez hasonlóan, ha a mű név megjelölésével jelent meg, utóbb a szerző rendelkezhet akként, Rendelkezés a névfeltüntetési jog körében A szerzői név feltüntetésének a mellőzése 47
