Petrik Ferenc (szerk.): A szerzői jog - A gyakorló jogász kézikönyve 3. (Budapest, 1990)
Első rész. A szerzői jog általános szabályai - II. fejezet. Személyhez fűződő jogok
Személyi hatály Időbeli hatály Jogátruházás, joglemondás kizárása meg kell különböztetni a bárkit - szellemi alkotás nélkül is - megillető személyiségi jogoktól. A szellemi alkotástól független általános körű személyiségvédelem szabályait a Ptk. 75-85. §-ai tartalmazzák. A szerzői jog által védett szellemi alkotásokkal kapcsolatban az Szjt. 8-12. §-ai rendelkeznek a szerzőt megillető személyiségi jogokról. „Önmagában az, hogy a felperes szerzői (személyiségi) jogai nem szenvedtek sérelmet, nem jelenti, hogy személyhez fűződő jogainak a sérelme nem állapítható meg.” (Pf. III. 21 579/1979., BH 1980/9. 332., PJD IX. 8.) Ptk. 75. § (2) A személyhez fűződő jogok védelmére vonatkozó szabályokat a jogi személyekre is alkalmazni kell, kivéve, ha a védelem - jellegénél fogva - csak magánszemélyeket illethet meg. A szellemi alkotás emberi tevékenység, ezért a szerző személyiségi jogai - jellegüknél fogva - csak a magánszemély javára érvényesek. Ellentétben a szerzői vagyoni jogokkal, amelyeket a jogi személy is megszerezhet a szerző rendelkezése folytán vagy a törvény előírása szerint (pl. munkaköri kötelezettség alapján készített mű esetében: Szjt. 14. §). Szjt. 12. § (10) A személyhez fűződő jogok időben korlátlanok. A szerző ezeket a jogait másra nem ruházhatja át és róluk le nem mondhat. Ptk. 75. § (3) A személyhez fűződő jogokat nem sérti az a magatartás, amelyhez a jogosult hozzájárult, feltéve, hogy a hozzájárulás megadása társadalmi érdeket nem sért vagy veszélyeztet. A személyhez fűződő jogokat egyébként korlátozó szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat semmis. A szerzői jogból eredő vagyoni jogosultságok időben korlátozottak, a szerző életében és a szerző halálától számított 50 évig részesülnek oltalomban. Ez az időbeli korlátozás nem vonatkozik a szerzői személyiségi jogokra. A személyhez fűződő jog időben korlátlan, időmúlás folytán nem szűnhet meg, nem enyészhet el. A mű megalkotója marad a szerzője a műnek akkor is, ha a mű létrejötte óta bármilyen hosszú idő telt el. Ma sem lehet pl. tagadni, hogy az Iliász szerzője Homérosz volt. A személyiségi jog nem évül el a kötelmekre vonatkozó szabályok szerint, a szellemi alkotást nem lehet a tulajdon tárgyaihoz hasonlóan elbirtokolni. A személyiségi jogosultságok a szerzőt egész életén át megilletik, függetlenül attól, hogy jogait ténylegesen gyakorolja-e. A szerző a mű épségére vonatkozó személyhez fűződő jogait pl. korlátozás nélkül bármikor érvényesítheti, ha a művét valaki jogosulatlanul megváltoztatja. Sőt a személyiségi jog a halállal sem szűnik meg. A szerző személyiségi jogai elválaszthatatlanok a szerző személyétől. Ezért másra nem szállhatnak át, nem ruházhatók át, e jogokról nem lehet érvényesen lemondani. Az irodalmi életben a régebbi gyakorlatban nálunk sem volt ismeretlen az űn. „néger” által a más részére, a más neve alatt alkotott és a nyilvánosságra hozatalkor a megbízó alkotásaként megjelölt mű. Az ilyen tárgyú megállapodás érvénytelen, mert a szerzői személyiségi jog átszállását jelenti. Átszál-38
