Petrik Ferenc (szerk.): A szerzői jog - A gyakorló jogász kézikönyve 3. (Budapest, 1990)
Első rész. A szerzői jog általános szabályai - II. fejezet. Személyhez fűződő jogok
lás, átruházás tárgya, joglemondás tárgya csak a vagyoni jogosultság lehet: az alkotás felhasználásának a joga, illetve az alkotást hordozó testi tárgy (az ún. műpéldány) tulajdona. A szerzői vagyoni jogosultság átszállása vagy átruházása nem érinti a személyhez fűződő jogokat. Ha más szerzi meg a mű felhasználási jogát vagy a műpéldány tulajdonát, a művel kapcsolatos személyhez fűződő jogokat továbbra is az alkotó gyakorolja. Ha valaki pl. megvásárol egy művészi képet, ezzel nem szerez feltétlen rendelkezési jogot, a festményt nem tüntetheti fel a saját műveként, nem festheti vagy festetheti át, mert ezzel megsértené a szerző személyhez fűződő jogosultságát. Az általános személyiségvédelmi szabályok nem csupán az Szjt.-ben megjelölt átruházást vagy lemondást tiltják, hanem a személyiségi jogok egyéb korlátozását is feltételhez kötik. A jog átruházásának, a jogról való lemondásnak minősülő korlátozáshoz mindig szükség van a szerző hozzájárulására, és ez a hozzájárulás csak akkor érvényes, ha nem sért és nem is veszélyeztet társadalmi érdeket. Ez az érvényességi feltétele minden nyilatkozatnak, amelyet a szerző személyiségi jogainak a gyakorlás körében tesz. Nem érvényes ezért pl. a nyilvánosságra hozatalhoz vagy a mű megváltoztatásához adott hozzájárulás, ha társadalmi érdeket sért vagy veszélyeztet. Társadalmi érdeket sért pl. a hozzájárulás, ha az ennek megfelelő nyilvánosságra hozatal jogszabályt sért, illetve a változtatás megsemmisíti a művet. Szjt. 12. § (2) A szerző halála után az e törvényben szabályozott személyhez fűződő jogokat a védelmi időn (15. §) belül az gyakorolja, akit a szerző irodalmi, tudományos vág) művészi hagyatékának gondozásával megbízott - ilyenek hiányában pedig vagy ha a megbízott nem intézkedik, az, aki a szerzői jogot öröklési címen megszerezte. (3) A védelmi idő letelte után a szerző személyhez fűződő jogainak védelmében a szerzők érdekképviseletére hivatott szervek vagy a művelődésügyi miniszter által kijelölt más szervek léphetnek fel, ha a mű felhasználása a művet eltorzítja vagy a szerző jó hírére sérelmes. Szjt. V. 9. § (2) A védelmi idő eltelte után az eihunyt szerző személyhez fűződő jogainak védelmében felléphet a Szerzői Jogv édő Hiv atal, a Magv ar Népköztársaság Művészeti Alapja, úgyszintén felléphetnek az érdekelt szövetségek és szakszervezetek. A személyhez fűződő jogok időben korlátlanok, ezért a szerző halálával sem szűnnek meg. A szerzői személyiségi érdekek védelmére mindaddig szükség és lehetőség van, amíg az alkotó és az alkotás társadalmi hatása el nem enyészik. A halottnak azonban nem lehet jogalanyisága, a halott nem gyakorolhat jogokat. Ezért a jogérvényesítésre jogosultakat a törvény határozza meg. Az általános személyiségvédelmi szabályok szerint az elhalt személyiségi érdekeinek a védelmére az űn. kegyeleti jogosultak hivatottak, illetve közérdekből az ügyész jár el. [Ptk. 85. § (3) bek.] A szerzői jogi törvény az elhalt szerző személyiségi érdekeinek a védelmét az általános szabályoktól eltérően és - az idő múlásától függően - nem azonos módon szabályozza. Eltérnek aj ogérvényesí-Szeméhhez fűződő jogok gyakorlásának korlátái 39
