Petrik Ferenc (szerk.): A szerzői jog - A gyakorló jogász kézikönyve 3. (Budapest, 1990)
Második rész. A szerzői jog különös része - XIV. fejezet. Az előadóművészek védelme
Nem védett felhasználás Szabad felhasználás például hangfelvételre, videokazettára vagy pedig egy más célra már rögzített előadói teljesítmény átrögzítése példányonkénti terjesztés céljára. (Utóbbira példa a magáncélokra rögzített hang- vagy képfelvétel, illetve rádió- vagy televíziós sugárzás céljára rögzített előadás kereskedelmi célú hangfelvételre, videokazettára való átrögzítése.) Az opera-előadás ügyében ugyanis a Legfelsőbb Bíróság iránymutató döntése megmutatta, hogy a szerzői jogban általánosan alkalmazott szerződésértelmezési szabály itt is érvényes: a felhasználó kétség esetén nem szerez több jogot, mint amennyi a szerződéses cél eléréséhez feltétlenül szükséges. Az előadóművész hozzájárulásának értelmezésénél figyelembe kell venni a rögzítés célját is. A más célra készült rögzítések átrögzítése példányonkénti terjesztés céljára már a mechanikai rögzítésen tűi „sokszorosítást” és „terjesztést” is jelent. b) Nyilvános előadás céljára való rögzítés. Ez lehet élő előadás filmre vagy akár televíziós sugárzás vezetékes terjesztés (kábeltelevízió) céljára való rögzítése. Ugyanígy engedélyköteles a forgalomba hozatal céljára rögzített produkció (például kereskedelmi célű hangfelvétel) nyilvános előadás - ideértve a vezetékes terjesztést is - céljára való átrögzítése (például színházi előadás „play back” hanganyagául). Előadóművészi hozzájárulástól függ a rádión, televízión sugárzott előadás rögzítése nyilvános előadás vagy vezetékes (kábeltelevíziós) műsorszórás céljára. c) Rögzítés nélkül, távollevők részére közvetítés. Erre példa az élő előadásnak a jelenlévő szem- és fültanúknál szélesebb körű közönséghez egyidejű eljuttatása hangszórókkal vagy még inkább rádió- vagy televíziós sugárzással, esetleg vezetékes terjesztéssel („kábeltelevíziós” közvetítés). „A forgalomba hozott hanglemezt rendeltetésének megfelelően az előadóművész engedélye nélkül bárki felhasználhatja. Az alperesnek is joga volt tehát ahhoz, hogy a hanglemezt az előadóművészek külön hozzájárulása nélkül lejátssza és sugározza. A hanglemeznek ilyen felhasználása nem sérti azoknak a művészeknek a személyhez fűződő jogait, akiknek hangját a hanglemez rögzíti.” (Pf. III. 21 371/1975. sz., BH 1976/11. 492.) A „védett jogok” kizárólagos felsorolásából következik, hogy eleve nem szükséges az előadóművész hozzájárulása az alábbi - másodlagos - felhasználásokhoz:- előadóművészi hozzájárulással már jogszerűen rögzített előadás - pl. hanglemez, videokazetta - rádió- vagy televíziós sugárzása, vezete'/ces terjesztése (kábeltelevízió),- rádión, televízión sugárzott előadás rögzítése az eredeti adó által, ismételt sugárzások céljára,- előadóművészi hozzájárulással készült, jogszerű rögzítésről vagy jogszerű rádiós, televíziós sugárzásról akár nyilvános előadás (például kereskedelmi hanglemezről play back színházban) vagy egyidejű vezetékes terjesztés (kábeltelevízió). Az egyébként engedélyköteles felhasználásokhoz sem kell előadóművészi hozzájárulás, ha a felhasználás célja, módja megfelel az Szjt. 17-21. §-aiban a védett művek szabad felhasználására megszabott tényállásoknak. Az előadói teljesítmény felhasználása történhet védett művek szabad felhasználása kereté-268
