Petrik Ferenc (szerk.): A szerzői jog - A gyakorló jogász kézikönyve 3. (Budapest, 1990)
Második rész. A szerzői jog különös része - XIV. fejezet. Az előadóművészek védelme
neművészek, karmester, táncos). Közreműködése bizonyos műfajokban elengedhetetlen a mű közönség számára érzékelhetővé tételében (például film, zenemű, táncmű). Az előadóművészét tárgya más műve vagy saját alkotás is lehet, sőt nemcsak a védett vagy már nem védett szerzői alkotások megjelenítése „előadóművészet'', hanem a folklór vagy egyéb - például cirkuszi artista - műsoroké is. Nem előadóművész viszont a sportoló, a mégoly népes közönséget szórakoztató labdajátékok esetében sem. Az előadóművészek műkedvelőként (ingyenesen vagy csak költségtérítésért) vagy - ha „hivatásos” előadóművészi engedéllyel rendelkeznek - foglalkozásszerűen működhetnek. Hivatásos előadóművész a munkaviszonyban, munkaköri kötelezettségként ilyen tevékenységet folytató személy is. „...az alperes 1979. április 24-én körlevelet intézett a megyei tanácsok művelődési osztályaihoz. Ebben kifogásolta, hogy az I-III. r. felperesek a »Dankó Pista nótaegyüttes« nevet használják annak ellenére, hogy a közös név használatára az alperes (műsorrendezéssel foglalkozó állami iroda) nem adott engedélyt... Az első fokű bíróság helyesen állapította meg, hogy a Ptk. 77. §-ának (2) bekezdése szerint - egyebek között - művészi tevékenységet felvett névvel is lehet folytatni, ha az nem sérti mások jogait és törvényes érdekeit. Ebből a jogszabályból az is következik: nincs akadálya annak sem, hogy több művész közös név alatt szerepeljen - erre akkor is lehetőség van, ha a közös név alatt fellépő előadóművészek egyébként szólóénekesként ismertek. A közös név alatt való fellépés a művészek saját elhatározásának kérdése és ehhez hatósági engedélyre vagy hozzájárulásra nincs szükség. A felvett név viselésének nem feltétele a nyilvántartásba vétel sem. Az ilyen névviselés csak akkor kifogásolható, ha az mások jogait vagy törvényes érdekeit sérti; ez azonban a perbeli esetben nem áll fenn. Ezért a Ptk. 77. §-ának (2) bekezdése és 84. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján az első fokú bíróság helyesen kötelezte az alperest a rendelkező részben írt közlés megtételére.’" (LB Pf. ffl. 20 305/1980.) „A perben (...) azt a kérdést kell eldönteni, hogy valamely művészegyüttes a felven nevet viselheti-e a tagok személyében bekövetkezett változás után is, illetőleg, hogy az együttes működésének a korábbi név alatti folytatása sérti-e a kivált tag nevéhez fűződő jogát. (...) Az, hogy az I-UI. r. alperesek nem kívánták művészi tevékenységüket a felperessel közösen tovább folytatni és vele együtt fellépni, nem tekinthető jogellenesnek. Ennélfogva a felelősségnek a törvényben meghatározott többi feltételét (a felróhatóságot, az okozati összefüggést és a kár mértékét) nem is kellett vizsgálni." (LB Pf. III. 20 236/1979., BH 1979/12. 411. sz.) „Műsoros esten a felperes magyamóta számokat adott elő. Előadása közben váratlanul, előzetes értesítés nélkül megjelentek az alperes dolgozói és filmfelvételeket készítettek az étteremben szórakozó közönségről, valamint a zenekarról és a felperesről. A felperes hivatásos előadóművész, akinek személyét művészi tevékenységének kifejtése közben rögzítették filmre. A felperes díj iránti igénye ekként az Szjt. felhívott rendelkezésén alapul. A díjigény érvényesítése iránt indított per szerzői jogi per...” (LB P. Törv. III. 20 552/1973.) A tényállásból nyilvánv aló, hogy az operaelőadás 1950. március 20-i rögzítése nem forgalomba hozatal céljából történt. Amikor az alperes az előadás rádiófelvételéről 1984-ben hanglemezt készített, az előadást forgalomba hozatal céljából rögzítette. Nem hangfelvétel ismételt felhasználásáról van tehát szó, hanem arról, hogy az operaelőadás e hanglemezrögzítésének célja a forgalomba hozatal volt, ezt pedig a jogszabály az előadóművész - együttes esetében a vezető és a főbb közreműködők (szólisták) - hozzájárulásához köti, s hozzá díjfizetési kötelezettséget fűz." (LB Pf. III. 20 401/1985.) Előadóművészi együttesek A hozzájárulás joga Az előadóművészek jogi védelme a szerzői joghoz hasonlóan kizárólagos engedélyezési jog. Az engedélyezés tipikus formája itt is a visszterhes szerződés. Az ellenértékról alább szólunk. Az előadóművészek hozzájárulása - szemben a szerzőkével - nem „bármilyen”, hanem csak az alábbi, elsődleges felhasználásokhoz szükséges, a) Forgalomba hozatal céljára való rögzítés. Ez lehet élő előadás rögzítése Engedélyköteles felhasználások 267
