Petrik Ferenc (szerk.): A szerzői jog - A gyakorló jogász kézikönyve 3. (Budapest, 1990)

Második rész. A szerzői jog különös része - XIII. fejezet. Képzőművészeti, építészeti, műszaki és iparművészeti alkotások és művészi fényképek

A szerződés időtartama Kizárólagos felhasználás Elfogadás, kijavítás seket, valamint a mű többszörösítésénél a szerző esetleges közreműködésére vonatkozó megállapodást. A díjazásban a felek a művészeti bírálat során ki­alakított vélemény figyelembevételével állapodnak meg. A díjazás mértékében a feleknek a művészeti bírálat során kialakított véle­mény figyelembevételével kell megállapodniok. Ez a bírálat azonban a mű elké­szülte után történik. Viszont a felhasználási szerződésben rendelkezni kell a dí­jazásról is. Ez az ellentmondás többféle módon is feloldható. Lehet a szerződés­ben úgy rendelkezni, hogy a felhasználó a művészeti bírálat során véleménye­zett szerzői dijat fizeti. De lehet a szerződésben az Ipr. mellékletében szereplő díjtételek figyelembevételével is rögzíteni a szerzői díj mértékét, azzal a kikötés­sel, hogy a művészeti bírálat szerinti díjnál kevesebb nem lehet. Ipr. 2. § (2) A szerződés időtartama legfeljebb 10 évre terjedhet, ipari ter­vezőművészi alkotás esetén azonban határozatlan időre is szólhat. Iparművészeti alkotások esetében a szerződés időtartamának 10 évben törté­nő korlátozása mindenekelőtt amiatt van, hogy a 10 év után is még forgalomké­pes alkotások vonatkozásában az új körülmények figyelembevételével lehessen szerződést kötni. Az ipari tervezőművészi alkotások természete indokolja, hogy határozatlan időre is lehessen szerződni. (3) A szerződésben kell rendelkezni arról is, hogy a felhasználót iparmű­vészeti alkotás esetén a kizárólagos felhasználás megilleti-e. Ipari tervező­­művészi alkotás esetén pedig a szerződésben kell meghatározni, hogy a fel­használó kizárólagos felhasználási joga milyen körben érvényesül és milyen körben gyakorolhatja a felhasználó a változtatás jogát. (4) A feleknek az írásbeli szerződés alapján szükséges vagy a szerződés tel­jesítésével kapcsolatos jognyilatkozataikat is írásban kell megtenni. Ipr. 3. § (1) A felhasználó köteles a mű átvételétől számított 60 napon be­lül a szerzőt az elfogadásról vagy a kijavításra vonatkozó igényéről írásban értesíteni, ha e határidő alatt nem nyilatkozik, a művet elfogadottnak kell te­kinteni. (2) Ha a felhasználó a művet kijavítás végett visszaadja, annak elvégzésére legalább 30 napos határidőt kell kitűzni. (3) Az (1) és (2) bekezdésben megjelölt határidőket alkalmazni kell a kija­vított mű elfogadására, illetőleg ismételt visszaadására is. E rendelkezések nyilvánvalóan a jövőben alkotandó művekre vonatkoznak, hiszen kész mű esetén a szerződés megkötése egyben a mű elfogadását is jelenti. Természetes az is, hogy a felhasználó kijavítási igényt is csak a szerződés alapján létrehozott művel szemben támaszthat. A kijavításra irányuló igény indoka többféle lehet, általában azonban a felhasználás gyakorlati céljának megvalósí­tása körében szokott mozogni. Az esztétikai kijavítás követelménye inkább 258

Next

/
Oldalképek
Tartalom