Petrik Ferenc (szerk.): A szerzői jog - A gyakorló jogász kézikönyve 3. (Budapest, 1990)

Második rész. A szerzői jog különös része - XIII. fejezet. Képzőművészeti, építészeti, műszaki és iparművészeti alkotások és művészi fényképek

a művészeti bírálat során merülhet fel. A kijavítás kérdésében vita keletkezhet a felhasználó és a szerző között, és ezt végső sorban a bíróság döntheti el. Ipr. 4. § (1) A felhasználó elállhat a szerződéstől, ha a szerző a művet az előírt határidőre nem adja át, vagv az indokoltan kívánt kijavítását határidő­re [3. § (2) bekezdés] nem végzi el. Ilyen esetben a szerzőt díjazás nem illeti meg. (2) A felhasználó elállhat a szerződéstől, ha a mű kijavítás után sem alkal­mas felhasználásra. Ilyenkor a szerzőt mérsékelt díjazás illeti meg, mely az ipari tervezőművészi alkotások és az ipari formatervek esetében a melléklet szerinti díjtétel 30%-a. (3) A szerződéstől a szerző elállhat, ha a felhasználó a mű elfogadásától számított két éven belül - két évnél rövidebb időre szóló szerződés esetén pe­dig a szerződési időtartam első felében - a felhasználási jogával nem él. Ilyen esetben a szerzőt az esedékessé vált szerzői díj megilleti, és a művel szabadon rendelkezik. (4) Nem élhet a szerző a (3) bekezdés szerinti elállási jogával, ha az ipari formatervezésre vonatkozó szerződést határozatlan időre kötötték. A jogszabály a felhasználónak nem ír elő felhasználási kötelezettséget, de ter­mészetesen a szerződésben ezt ki lehet kötni. Gyakorlatilag ez nem szokott elő­fordulni. A 4. § (3) bekezdésének a rendelkezése csak az iparművészeti alkotá­sok felhasználására kötött szerződésekre vonatkozik. A (4) bekezdés ugyanis az ipari formatervezésre vonatkozó szerződéseket lényegében kiveszi a (3) bekez­dés hatálya alól. Gyakorlatilag ugyanis ilyen szerződéseket meghatározott időre nem kötnek. A (4) bekezdés az „ipari formatervezés” kifejezést használja, ez azonos fogalom az ipari tervezőművészettel. Ipr. 5. § (1) Az ipari tervezőművészi alkotás és az ipari formatervek fel­­használása után járó szerzői díj mértékét a rendelet melléklete szerint kell megállapítani. Ipr. 5. § (2) A tervezési díj a százalékos szerzői díjra fizetett előleg. Vissza­fizetni abban az esetben sem kell, ha a százalékos szerzői díj nem válik esedé­kessé, vagy annak összege a tervezési díjat nem éri el. Ipr. 6. § (1) A jöv őben alkotandó műre v onatkozó szerződés esetén az elő­leget a szerződés megkötésétől, a mű tervezési díját, illetőleg a mellékletben meghatározott művek szerzői díját a mű elfogadásától, a mérsékelt díjat pe­dig az elfogadás megtagadásától számított 15 napon belül köteles a felhasz­náló kifizetni. (2) A kész művek esetén a díjtétel alkalmazásával megállapított szerzői dí­jat a vonatkozó szerződés megkötésétől számított 15 napon belül kell a szer­ző részére kifizetni. (3) A %-os szerzői díj évenként, a tárgy évet követő év február hó 1. nap­jáig esedékes. Elállás 259

Next

/
Oldalképek
Tartalom