Petrik Ferenc (szerk.): A szerzői jog - A gyakorló jogász kézikönyve 3. (Budapest, 1990)

Második rész. A szerzői jog különös része - XIII. fejezet. Képzőművészeti, építészeti, műszaki és iparművészeti alkotások és művészi fényképek

Lényegében tehát itt sem „ex time” hatályú elállásról, hanem a szerződés felmondásáról van szó.

Agr. 8. § (1) A szerzői díj összegét a mellékletben meghatározott díjtételek figyelembevételével a felek a szerződésben állapítják meg.

Az Agr. melléklete a szerzői díj legkisebb összegét határozza meg, ezt tehát a feleknek minimunként kell figyelembe venniök. A szerzői díj összegének a szerződésben történő meghatározásával kapcsolatban problémát vet fel a 83/1982. (XII. 29.) MT számú rendelet 5. §-ának a rendelkezése. E szerint ugyanis a felhasználóra nézve kötelező művészi bírálat a szerzői díj mértékének véleményezésére is kiteljed. Ha a szakértőknek a szerzői díj mértékére vonatkozó véleménye lényegesen eltér a szerzői díjnak a szerződésben meghatározott összegétől, ez - aránytalanság miatt - okot adhat a szerződés megtámadására valamelyik fél részéről. Lehet tehát a szerződésben úgy is rendelkezni, hogy a szakértők által véleményezett szerzőidíj-mérték lesz kötelező a felekre.

Agr. 8. § (2) Ha a műnek valamely gyakorlatban előálló alkalmazására a melléklet külön díjtételt nem tartalmazna, a szerzői dijat a műhöz leginkább hasonló műfajra, illetőleg felhasználásra meghatározott díjtétel alapján kell megállapítani.

Agr. 9. § (1) A művek felhasználása esetén - amennyiben a felek eltérően nem állapodnak meg - a szerzői díj a mű egyszeri felhasználásáért jár. Eltérő megállapodás hiányában a felhasználási szerződés tartama alatti újabb felhasználás esetén, a második felhasználásért az első felhasználásért fizetett szerzői díj 40%-a, minden további újabb felhasználásért az első felhasználásért fizetett szerzői díj 20-20%-a fizetendő.

(2) Újabb felhasználásnak kell tekinteni valamely kiadás útján felhasználni kívánt műnek a szerződésben meghatározottnál magasabb példányszámban való előállítását is, valamint a nyomdai úton történő többszörösítésnél minden olyan újranyomást, amikor a nyomdagépbe új beemelés történik.

(3) A könyvkiadásban az írói művekkel együtt felhasznált művek esetén a szerző a mű második és további kiadásáért abban az esetben részesülhet díjazásban, ha az írói mű szerzőjét is díjazás illeti meg. Újabb felhasználásnak az írói mű új kiadásban történő felhasználását kell tekinteni.

Agr. 10. § (1) A szerzőt külön díjként megilleti a mű után a melléklet alkalmazásával megállapított szerzői díjnak

a) 25%-a, ha a szerződés szerint a vázlatot 15 napnál rövidebb idő alatt kellett elkészíteni, és azt a felhasználó elfogadta;

b) 25%-a, ha a művet az eredetitől eltérő nyelvű szöveggel is felhasználják és további 10-10%-a, ha a mű több eltérő nyelvű szöveggel kerül felhasználásra, amennyiben az idegen nyelvű felhasználás külön grafikai tervezési munkát nem jelent;

c) vázlatonként 30%-a, ha a szerző a szerződés alapján a 6. § (1) bekezdésében meghatározott számú vázlatnál több vázlatot köteles átadni;

Grafikai mű szerzői dija

245