Petrik Ferenc (szerk.): A szerzői jog - A gyakorló jogász kézikönyve 3. (Budapest, 1990)
Második rész. A szerzői jog különös része - XIII. fejezet. Képzőművészeti, építészeti, műszaki és iparművészeti alkotások és művészi fényképek
védjegy és jelvény esetében három - vázlatot köteles készíteni, de a felek a szerződésben több vázlat készítésében is megállapodhatnak. (2) A szerződés alapján készített vázlat elfogadása hiányában a mű nem készíthető el. Nincs rendelkezés a vázlatok elfogadásának, valamint kijavításának határidejéről. Erről tehát a szerződésben rendelkezni kell. Ezzel kapcsolatban legcélszerűbb az 5. § rendelkezéseit figyelembe venni. Agr. 7. § (1) A felhasználó elállhat a szerződéstől, ha a szerző a vázlatot vagy művet az előírt határidőben nem adja át, vagy az indokoltan kívánt kijavítást nem végzi el. Ilyen esetben a szerzőt díjazás nem illeti meg. (2) A felhasználó elállhat a szerződéstől, ha a vázlat, illetőleg a mű kijavítás után sen: alkalmas a felhasználásra. Dyenkor a szerzőt mérsékelt díjazásként a szerződésben meghatározott díjnak, illetőleg a műre a mellékletben meghatározott díjtétel alsó határának 30%-a illeti meg. (3) A szerződéstől a szerző elállhat, ha a felhasználó a mű elfogadásától számított két éven belül, két évnél rövidebb időre szóló szerződés esetén pedig a szerződési időtartam első felében - könyvkiadás céljára készült grafika esetén a szerződésben megállapított idő alatt - a felhasználási joggal nem él. Ilyen esetben a szerzői díj a szerzőt megilleti, és a művel szabadon rendelkezik. Az alkalmazott grafikai művek felhasználásának természete általában olyan, hogy a késedelem érdekmúláshoz vezet. Ezért a szerző késedelme abszolút elállási jogot nyit meg a felhasználónál. A késedelem kimentésére csak abban az esetben van lehetőség, ha az a felhasználó magatartásának a következménye (pl. adatszolgáltatási késedelem). A kijavítás megtagadása és ennek következményei már vitára adhatnak alkalmat. Elállási eset, amikor a szerző a jogszabály és a szerződés szerinti kötelezettségeinek eleget tesz, de kijavítás után sem tud felhasználásra alkalmas vázlatot vagy művet létrehozni. Ilyenkor a szerző és a felhasználó kölcsönös kockázatvállalása érvényesül: a szerző csak egy minimális dijat kap munkája kárpótlásául, a felhasználó pedig ezt az összeget eredmény nélkül fizeti ki. A mellékletben meghatározott díjtétel alsó határára utalás a 4/1988. (II. 12.) MM számú rendelettel megállapított 8. § (1) bek.-nek rendelkezésére tekintettel feleslegessé vált. A jogszabály a felhasználónak nem ír elő felhasználási kötelezettséget, de természetesen a szerződésben a felek ezt kiköthetik. Gyakorlatilag ez nem szokott előfordulni. A felhasználás elmaradásának következményeit a 7. § (3) bekezdése szabályozza, ennek azonban a szerző számára csak kivételes esetben van jelentősége. Az Agr. hatálya alá tartozó műveknek más felhasználó részére történő változatlan értékesítése ugyanis - általában - nem lehetséges, mivel azok a szerződést kötő felhasználó speciális követelményeinek megfelelően készültek. A teljes szerzői dijat pedig a szerző a mű elfogadását követően megkapta. 244 Elállás
