Petrik Ferenc (szerk.): A szerzői jog - A gyakorló jogász kézikönyve 3. (Budapest, 1990)
Második rész. A szerzői jog különös része - XII. fejezet. Film, video
„szerződés”, vele az ismertetett filmes jogok eleve átszállnak a gyártóra. így a munkavállalói díj részesedési igényekre (Szjt. V. 12. §) csak az olyan jogok körében kerülhetne sor, amelyeknek gyakorlása nem száll át a filmgyártóra. Ilyen, mint láttuk a televízió körében a videósítás jogai. További kategóriát képeznek azok a vagyoni (hasznosítási) jogok, amelyek, bár az Szjt. 41-42. §-ai által érintetlenül maradnak - mint láttuk, például a merchandizing jogok - „a munkaviszony tartalma által meghatározott körön kívül” is esnek [Szjt. 14. § (1) bek.]. Ezeknek gyakorlására nemcsak hogy díj részesítési igénye, de előzetes szerződéskötési, kizárólagos joga is van a munkavállalószerzőnek! Amilyen kevéssé hivatkozhatnak a gyakorlatban a munkavállaló-filmszerzők az Szjt. 14. §-ára és az Szjt. V. 11-12. §-aira a vagyoni jogok tekintetében, olyannyira fontos ezek szerepe a személyhez fűződő filmszerzői jogoknál. Az Szjt. 41-42. §-ai ugyanis a személyhez fűződő jogokat a filmszerzőknél hagyják, s így a munkavállaló-filmszerző esetében „belép” az általános szabálynak, a 14. §-nak és végrehajtási rendelkezéseinek a személyhez fűződő jogok gyakorlását bizonyos mértékig korlátozó része. Eszerint a munkaviszonyban álló filmszerző nem tiltakozhat, ha a filmgyár a filmet megváltoztatja (pl. részeket kihagy belőle, más rendezővel átalakíttatja vagy fejezteti be stb.) és ilyenkor csak a neve feltüntetésének mellőzését kérheti [Szjt. Vhr. 11. § (3)]. Ugyanezt kérheti akkor is, ha a művet egyébként (munkaviszony nemlétében) - az okozott kár megtérítése mellett - alapos okból visszavonhatná, további felhasználását megtilthatná. Az itt elmondottak természetesen vonatkoznak a televíziós filmekre is és a rokonjogi alkotásnak minősülő „nem-mű” filmekre is (Szjt. V. 36. §). 6. Megfilmesítési szerződés mozifilmre Fir. 1. § (1) A rendelet hatálya a szerzői jogi védelem alatt álló művek megfilmesítése céljából kötött szerződésekre (a továbbiakban: szerződés) terjed ki. (3) Nem tartoznak a rendelet hatálya alá azok a szerződések, amelyeket kizárólag televíziós sugárzásra készülő film alkotásához kötnek meg, továbbá amelyeknél a szerződő felek egyike a devizajogszabályok szerint külföldinek minősül. Fir. 2. § A rendelet alkalmazása szempontjából a) film a játékfilm, a riport-, dokumentum- és oktatófilm, szakmai tájékoztató és népszerű tudományos film, a rajz-, báb-, propaganda-, reklám- és diafilm, b) animációs film az a film, amelynél a felvétel tárgya nem reális, fizikai, térben és időben létező személy vagy tárgy; c) írói mű bármely írói mű, amelyet film alkotásához kívánnak felhasználni, ideértve a film céljára készülő filmvázlatot, filmnovellát, forgatókönyvet, ismeretterjesztő és szakszöveget, kísérőszöveget, magyar és idegen nyelvű szinkronszöveget, feliratos film prózai vagy verses szövegét is; 212 Hatály
