Petrik Ferenc (szerk.): A szerzői jog - A gyakorló jogász kézikönyve 3. (Budapest, 1990)
Második rész. A szerzői jog különös része - XII. fejezet. Film, video
d) grafikai mű - a reklámdia kivételével - film készítéséhez felhasználni kívánt grafikai alkotás. Fir. 10. § (1) Filmvázlat az az írói mű, amely filmtörténet cselekményének rövid, vázlatos leírását tartalmazza, és filmnovella, vagy filmforgatókönyv megalkotásához alapul szolgálhat. Fir. 11. § (1) Filmnovella az az írói mű, amely a dialógusok és részletek aprólékos kidolgozása nélkül a filmtörténet cselekményének olyan leírását tartalmazza, amely forgatókönyv megalkotásához alapul szolgálhat. Fir. 12. § (1) A filmforgatókönyv az az írói mű, amely a filmtörténetnek részletes, a film elkészítésére alkalmas módon való leírását tartalmazza. A Fir. tárgyi hatálya a csak rokonjogi védelem alatt álló szakmai filmekre nem terjed ki; a nem szerzői művek megfilmesítése csak kivételesen vezethet filmalkotáshoz. Ugyancsak nem vonatkozik a szabályozás a televíziós és video műfajra sem. A Fir. tárgya az elsődlegesen filmszínházi bemutatásra szánt, fotokémiai úton rögzített filmalkotás. A szerződések egy része előzetesen meglévő művek filmes átdolgozásának (megfilmesítésének) jogára irányul, például regényből film készítése, filmhez már közzétett zene felhasználása. A szerződések másik részét a film céljára alkotandó mű megírására és megfilmesítésére (esetleg közbülső átdolgozására) kötik. Ilyenek például a forgatókönyvírói, filmzeneszerzői megállapodások. Végül említhető a film végső, döntő megalkotására irányuló szerződésfajta is, amelyet a képi megalkotásra kötnek rendezővel, operatőrrel. Ez utóbbi szerződésfajta szerepe a független, nem munkaviszonyban alkotó rendezők számával együtt nő. Megjegyzendő, hogy a Fir. az utóbbi szerződésfajtára kifejezetten nem vonatkozik, szabályai erre csak értelemszerűen alkalmazhatók. Az olyan szabályai helyére tehát, amelyek nem kifejezetten valamennyi szerzőre (szerzőtípusra) szólnak, a felek akaratának kell lépnie. [Szjt. V. 39. § (1) bek.] A megfilmesítési szerződések alanyai egyfelől a természetes személy szerzők, másfelől az akár természetes, akár jogi személy gyártó. Az ezekről általában elmondottak (e fejezet 2. és 3. pontja) a mozifilmekre is vonatkoznak. A Fir. előírásai nem vonatkoznak a devizakülföldiekre. Ilyennek minősülnek a magyar állampolgárok, ha állandó lakóhelyük külföldön van, a külföldi állampolgárok (kivéve, ha állandó lakóhelyük Magyarországon van), továbbá a külföldi székhellyel bíró jogi személyek és gazdálkodó szervezetek. Nem devizakülföldi a külföldi székhelyű jogi személy vagy gazdálkodó szervezet Magyarországon működő telepe, fiókja, képviselete. (1974: 1. tvr., 3. §.) Az ezekkel kötendő szerződésekre a könyvünk XXI. fejezetében foglaltak az irányadók. A megfilmesítési szerződés időbeli hatályát nem kötelező megszabni; ha Alanyai 213
