Petrik Ferenc (szerk.): A szerzői jog - A gyakorló jogász kézikönyve 3. (Budapest, 1990)

Első rész. A szerzői jog általános szabályai - V. fejezet. A felhasználási szerződések általános szabályai

hiszen a mű átadásával számára bizonytalan helyzet kezdődik: művét megalkotta, de díjazása (és a mű felhasználása) mások döntésétől függ, s közben többnyire máshol sem értékesítheti alkotását. Az elfogadási határidő betartásának szankciója a vélelem az elfogadásról, s mivel szerző teljesített, a felhasználó jogdíjfizetési (de nem tényleges felhasználási!) kötelezettsége beáll.

Kijavítás Szjt. 29. § (2) Ha a szerződés jövőben megalkotandó műre szól, a felhasználó jogosult az elkészült művet indokolt esetben - megfelelő határidő tűzésével - a szerzőnek kijavítás végett ismételten is visszaadni.

Szjt. V. 23. § (2) Ha a művet a felhasználó kijavítás végett visszaadta, a határidő a kijavított mű átadásától számít.

Szjt. 29. § (3) Ha a szerző a kijavítást alapos ok nélkül megtagadja, vagy határidőre nem végzi el, a felhasználó a szerződéstől díjfizetés kötelezettsége nélkül elállhat.

(4) Ha a mű javítás után sem alkalmas felhasználásra, a szerzőt csak mérsékelt díjazás illeti.

„A felperes lényegében »szabad kezet kapott« a megalkotandó mű tartalmi vonásainak meghatározásához: az alperes által felkért szaklektorok véleménye és a perben beszerzett, a Szerzői Jogi Szakértő Testület által adott szakvélemény szerint pedig a kézirat - eredeti, illetőleg átdolgozott formájában - önálló szerzői műnek minősül, és megfelelően illeszkedik az alperes által kiadott monográfia-sorozatba.

Mindebből az következik, hogy a kijavítás végett való visszaadás csak a szaklektorok által ismertetett hibák kijavítása körében volt indokolt, ezt meghaladóan, a mű jelentős átdolgozása iránti követelés - az említett szempontokra figyelemmel - indokolatlan volt. (...)

Az alperesnek a kézirat átdolgozására szóló felhívása nemcsak indokolatlan volt, hanem a végrehajtásra adott határidő sem volt megfelelő. Ilyen körülmények között nem alkalmazható az Szjt. 29. §-a (3) és (4) bekezdésében, illetőleg az 1/1970. (III. 20.) MM sz. rendelet 16. és 17. §-ainak (2) bekezdésében írt az a jogkövetkezmény, amely szerint a felhasználó a szerződéstől - a kijavítás eredménytelenségére tekintettel - díjfizetés kötelezettsége nélkül, illetőleg mérsékelt díjazás mellett elállhat.” (LB Pf. IV. 20 348/1982. sz., PJD X. 43.)

„Nem megalapozott az alperesnek az a fellebbezési előadása, hogy a felperesnek részletes szaklektori véleményt kellett volna adnia és csak annak alapján követelhette volna a kézirat átdolgozását. Ilyen irányú védekezésnek már csak azért sem lehet helye, mert az alperes a kézirat átdolgozásában megállapodott a felperessel és ennek köteles lett volna eleget tenni. E megállapodás alkalmával a felperes közölte az alperessel, hogy a kézirat mely részeit és milyen okból tartja kiadásra alkalmatlannak, s hogy ezek a kifogásai megalapozottak voltak, ezt utóbb a Szerzői Jogi Szakértői Testület szakvéleménye is igazolta. (...)

Ilyen körülmények között a felperes jogszerűen bontotta fel a szerződést és kötelezte az alperest a már felvett előleg visszafizetésére.

Az a tény, hogy az alperes által megírt kézirat egy része kifogástalan és az említett testület véleménye szerint is eredeti, egyéni jellege van, az alperes visszafizetési kötelezettségét nem szünteti meg, mert - amint erre az első fokú bíróság is helytállóan rámutatott az ítéletben - az alperes egységes mű elkészítésére vállalt kötelezettséget, s ekként azzal, hogy a kéziratnak egyes részei kiadásra alkalmasak, a szerződésben vállalt kötelezettségének nem tett eleget, mért ilyen körülmények között a felperes nem kötelezhető arra, hogy az alperes kéziratának nem kifogásolható részeit más szerzővel kötendő kiadói szerződés során hasznosítsa.” (LB Pf. III. 20 383/1972.)

A törvény szabályából a felhasználóra nézve a kijavítás iránti kérelme indokolásának kötelezettsége - és alapvetően: az egyoldalú elállás tilalma is - következik. A kijavítással kapcsolatos összetett előírás tulajdonképpen együttműködésre kötelez: a szerződési cél elérése végett a felhasználónak az indokolt javítási igényeit részletesen közölnie kell és a szerző ismételt erőfeszítést is köteles

122