Petrik Ferenc (szerk.): A szerzői jog - A gyakorló jogász kézikönyve 3. (Budapest, 1990)

Első rész. A szerzői jog általános szabályai - IV. fejezet. A szerzői jog korlátai

gosult a szerző hozzájárulása nélkül felhasználni, feltéve, hogy a szerző ezt a rádiónak és a televíziónak bejelentette és az új változatot a bejelentéssel egyidejűleg megküldte.

A törvényi engedély minden műfajra kiterjed. E rendelkezés alapját a Berni Uniós Egyezmény 11 bis cikkének első bekezdése képezi, melynek értelmében „az irodalmi és művészeti művek szerzőinek kizárólagos joga, hogy engedélyt adjanak:

1. Műveik sugárzására vagy minden más jel, hang vagy kép vezeték nélküli közvetítésére alkalmas eszközzel történő nyilvános átvitelére ...”

A törvényi engedély kedvezményeképpen a Berni Uniós Egyezmény rendelkezései alapján nem korlátozódik a magyar szerzők műveire, az Egyezményhez tartozó államok minden állampolgárának művét jogosult a rádió és a televízió a fent említett keretekben felhasználni.

A rádió és a televízió joga a következő feltételektől függ:- A felhasznált műnek jogszerűen nyilvánosságra hozott műnek kell lenni,- a művet változatlanul kell sugározni és- a szerző nevét fel kell tüntetni.

A rádió és a televízió jogosult a művet nemcsak saját műsorában sugározni, hanem akár nyilvános helyről, akár színházból élő közvetítést adni, és ugyancsakjogosult a művet kép-, illetőleg hangfelvételről sugározni. A törvényi engedély csak sugárzásra vonatkozik, így egyéb szerzői jogi felhasználáshoz a szerző engedélyét meg kell szerezni, pl. könyvkiadás, kottakiadás stb.

A rádió és televízió felhasználási joga az Szjt. 22. § keretében a fordításra is kiteljed. Jogosult e két szerv a művet lefordítani, de amennyiben a műről a szerző hozzájárulásával jogosított magyar fordítás készült, csak a jogosított fordítás használható fel sugárzás céljára.

Miután a művet csak változatlanul lehet sugározni, minden olyan átdolgozás vagy adaptálás, amely a rádió és televízió sugárzása céljából vált szükségessé, kívül esik a törvényi engedélyen és a rádió és televízió köteles ezekre a művekre szerződést kötni (pl. regény feldolgozása hangjáték vagy tévéjáték céljára).

A felhasznált művekért megfelelő díj jár. A 4/1988. (II. 12.) MM sz. rendelettel módosított 5/1970. (VI. 12.) MM sz. rendelet határozza meg a felhasználás alapján fizetendő jogdijakat. A rádió csak sugárzási szerződést, a televízió vagy sugárzási vagy megfilmesítési szerződést köt. A sugárzási szerződés alapján a rádió és televízió meghatározott időre megszerzi a mű bármilyen technikai eljárással történő rögzítésének, belföldi adóállomáson történő sugárzásának, ismételt sugárzásának a jogát, valamint azt a jogot, hogy a rögzítést külföldi adóállomásnak átadhatja. E jogok nem érintik a szerző jogdíj igényét. A megfilmesítési szerződés alapján a televízió sugárzás céljára jogosult egy televíziós filmet készíteni, melyet más nyelvű felirattal láthat el és szinkronizálhat, és jogosult területi korlátozás nélkül ismételten sugározni, terjeszteni és nyilvános előadás céljára értékesíteni a televíziós filmet, e jogok sem érintik a szerző vagyoni jogait. A televízió megszerzi azt a jogot is, hogy akár a mű szerzőjével, akár más személlyel az alapul szolgáló mű felhasználásával forgatókönyvet készítsen.

A rádió és a televízió a zeneművek vonatkozásában a nagy felhasználók közé tartozik. Gyakorlatilag kivihetetlen lenne, hogy minden egyes szerzővel minden felhasználás esetén külön felhasználási szerződést kössön, ami a külföldi szerzők vonatkozásában majdnem lehetetlen lenne. A rádiók és televíziók minden országban a zenei jogdijak vonatkozásában átalányszerződést kötnek a zeneszerzőket és szövegírókat képviselő szervekkel. Magyarországon a rádió és tele-102