Petrik Ferenc (szerk.): A szerzői jog - A gyakorló jogász kézikönyve 3. (Budapest, 1990)

Első rész. A szerzői jog általános szabályai - IV. fejezet. A szerzői jog korlátai

Szjt. Y. 19. § (1) A rádió és a televízió valamely szerzői műnek a szerző hozzájárulása nélkül, de díjazás ellenében történő jogszerű felhasználása esetén köteles a szerzőt legkésőbb a felhasználástól számított 15 napon belül - a díj közlésével - írásban értesíteni. Ha a díjat a Szerzői Jogvédő Hivatal útján kell kifizetni, az értesítést is a Szerzői Jogvédő Hivatalhoz kell megküldeni.

(2) A színházak nyilvános előadásának közvetítésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a filmszínházakban való bemutatás céljára készült magyar filmek sugárzására is.

(3) A rádió és televíziónak a műsora átvételéhez, rögzítéséhez vagy forgalmazásához adott hozzájárulása nem érinti a szerzőnek az Szjt.-ben biztosított jogait.

A törvényi engedély (licence legale) korlátozza a szerző vagyoni jogait annyiban, hogy a mű felhasználására az engedélyt a törvény adja meg, de egyben kötelezettséget ró a felhasználóra, hogy a felhasználásért megfelelő dijat fizessen. A törvényi engedély tehát annyit jelent, hogy a szerző nem tilthatja meg a mű felhasználását, de jogosult a díjazásra. A szerzői jog korlátozását, melynek értelmében a szerző a felhasználást nem tilthatja meg, a jogszabály bizonyos esetekben enyhíti, illetőleg megengedi, hogy a szerző a felhasználás kérdésében döntsön. így például az Szjt. 22. § (1) bekezdés b) pontja értelmében a szerző jogosult a mű közvetítését kizárni vagy korlátozni a rendező szervvel kötendő szerződésben. Amennyiben a szerző például a színházzal kötött szerződésben előzetes hozzájárulástól teszi függővé a mű sugárzását, a színház a televíziónak a nyilvános közvetítésre csak a szerző engedélyének megszerzése után jogosult.

Külön kell említeni a kollektív jogosításnak az Szjt. 36. és 40. §-ában körülírt eseteit, amelyekben nyilvánosságra hozott irodalmi, illetőleg zenemű nyilvános előadásához a szerző hozzájárulását megadottnak kell tekinteni, ha a szerzői jogok védelmére hivatott szerv által... megállapított díjat lerótták. Az Szjt. ez utóbb említett két paragrafusa, valamint a 22. § közötti különbség abban áll, hogy a 22. § alapján történő felhasználás esetén az engedélyt a törvény adja meg, így nem fizetés esetén csak kötelmi kötelezettség áll elő, az Szjt. 36. és 40. §-ában megjelölt felhasználás során a díj befizetésének elmulasztása szerzői jogokat sért, és ennek következtében az Szjt. 53. § (2) bekezdése értelmében bírság is kiszabható. A díjmértékben vagy a fizetés módozataiban egyébként a kollektív jogosítás esetén is sok esetben (pl. a rádió vagy televízió által az Szjt. 36. és 40 §-ai alá eső felhasználásért fizetendő dijat illetően) szerződésben állapodik meg a felhasználó és a Szerzői Jogvédő Hivatal.

Az Szjt. 22. § (1) b) pontjának az a rendelkezése, melynek értelmében a rádió és a televízió köteles a rendező szervvel a közvetítés tekintetében megállapodni, nem szerzői jogi rendelkezés, így a szerzőt közvetlenül nem érinti.

Az Szjt. 22. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni abban az esetben is, hogyha a televízió a filmszínházakban való bemutatás céljára készült magyar filmet sugároz.

Nem terjed ki a rádió és a televíziónak az Szjt. 22. §-ban biztosított felhasználási joga arra a műre, amellyel kapcsolatban a szerző a visszavonás jogát érvényesítette (Szjt. 11. §). Abban az esetben viszont, ha a szerző a nyilvánosságra hozott művét megváltoztatja, akkor a rádió és a televízió csak az űj változatot jo-101