Petrik Ferenc (szerk.): A szerzői jog - A gyakorló jogász kézikönyve 3. (Budapest, 1990)

Első rész. A szerzői jog általános szabályai - IV. fejezet. A szerzői jog korlátai

Sugárzás lemszerzéssel vagy jövedelemfokozással, közvetve sem szolgál ilyen célt, és a közreműködők nem részesülnek díjazásban. Jövedelemszerzés célját szolgálja például, amikor vendéglátóipari egységek és egyéb szórakoztatóipari helyek ze­neművek felhasználásával szórakoztatják a vendégeket és ezzel közvetve szol­gálják a jövedelemszerzés célját. Jövedelemszerzésnek, illetőleg jövedelemfo­kozásnak kell tekinteni azt is, ha ugyan nincsen belépődíj, de például a szoká­sosnál magasabb műsormegváltási vagy ruhatári dijat szednek. Zártkörű össze­jövetelnek kell tekinteni az állami, szövetkezeti és társadalmi szervek saját dol­gozói részére rendezett összejöveteleket is. Az Szjt. 23. § (3) bekezdése lehetővé teszi a mű előadását és lejátszását a sza­bad felhasználás körében, amennyiben annak célja magánhasználat. A jövede­lemszerzés vagy a jövedelemfokozás ebben az esetben is kizáija a szabad fel­­használást. E rendelkezés teszi lehetővé azt is, hogy a rádió és televízió műsorát rögzíteni lehessen kép- vagy hanghordozóra és azt tetszőleges alkalommal le le­hessen játszani, természetesen kizárólag csak magáncélú felhasználásra. Ez a le­hetőség a hanglemezekkel vagy egyéb hang- és képhordozókkal kapcsolatban is fennáll magánhasználat körében. Munkalélektani okokból a termelőmunkával egyidejűleg szabad felhaszná­lás keretében fel lehet használni a védelem alatt álló műveket. Ezt a felhaszná­lást az Szjt. V. 18. § (3) bekezdése úgy tekinti mint magánhasználatot. A szabad felhasználásnak ez az esete kizárólag a gépi úton történő zeneszolgáltatásra kor­látozódik, amennyiben tehát élőzene előadására kerülne sor, az nem tekinthető szabad felhasználásnak. Szjt. 22. § (1) A rádió és a televízió jogosult a szerző külön hozzájárulása nélkül, de megfelelő díj fizetése ellenében: a) már nyilvánosságra hozott művet változatlanul sugározni; b) nyilvános előadást közvetíteni, valamint nyilvános helyről közvetítést adni; a közvetítés időpontját a színházzal, illetve a rendező szervvel egyetér­tésben kell megállapítani. A rádiót és a televíziót nem illeti meg ez a jog annyi­ban, amennyiben a felhasználási szerződés a közvetítést kizárta vagy korlá­tozta. (2) Ha a szerző már nyilvánosságra hozott művén változtat és ezt - az új változat megküldése mellett - a rádiónak és a televíziónak bejelenti, a rádió és a televízió csak az új változatot jogosult a szerző hozzájárulása nélkül, díja­zás ellenében felhasználni. Szjt. 23. § (1) A rádió és a televízió minden olyan műről, amelynek sugár­zási joga a 22. § (1) bekezdése alapján megilleti, jogosult hang-, illetve kép­felvételt készíteni, azokat felirattal ellátni, és a felvételeket saját adásában felhasználni. A felvételt a rádió és a televízió díjazás ellenében ismételten is felhasználhatja. (2) A rádió és a televízió hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy műsorát - részben vagy egészben - más rádiók és televíziók átvegyék, továbbá, hogy azt forgalombahozatal vagy nyilvános előadás céljára rögzítsék. 100

Next

/
Oldalképek
Tartalom