Petrik Ferenc (szerk.): A szerzői jog - A gyakorló jogász kézikönyve 3. (Budapest, 1990)
Első rész. A szerzői jog általános szabályai - IV. fejezet. A szerzői jog korlátai
Sugárzás lemszerzéssel vagy jövedelemfokozással, közvetve sem szolgál ilyen célt, és a közreműködők nem részesülnek díjazásban. Jövedelemszerzés célját szolgálja például, amikor vendéglátóipari egységek és egyéb szórakoztatóipari helyek zeneművek felhasználásával szórakoztatják a vendégeket és ezzel közvetve szolgálják a jövedelemszerzés célját. Jövedelemszerzésnek, illetőleg jövedelemfokozásnak kell tekinteni azt is, ha ugyan nincsen belépődíj, de például a szokásosnál magasabb műsormegváltási vagy ruhatári dijat szednek. Zártkörű összejövetelnek kell tekinteni az állami, szövetkezeti és társadalmi szervek saját dolgozói részére rendezett összejöveteleket is. Az Szjt. 23. § (3) bekezdése lehetővé teszi a mű előadását és lejátszását a szabad felhasználás körében, amennyiben annak célja magánhasználat. A jövedelemszerzés vagy a jövedelemfokozás ebben az esetben is kizáija a szabad felhasználást. E rendelkezés teszi lehetővé azt is, hogy a rádió és televízió műsorát rögzíteni lehessen kép- vagy hanghordozóra és azt tetszőleges alkalommal le lehessen játszani, természetesen kizárólag csak magáncélú felhasználásra. Ez a lehetőség a hanglemezekkel vagy egyéb hang- és képhordozókkal kapcsolatban is fennáll magánhasználat körében. Munkalélektani okokból a termelőmunkával egyidejűleg szabad felhasználás keretében fel lehet használni a védelem alatt álló műveket. Ezt a felhasználást az Szjt. V. 18. § (3) bekezdése úgy tekinti mint magánhasználatot. A szabad felhasználásnak ez az esete kizárólag a gépi úton történő zeneszolgáltatásra korlátozódik, amennyiben tehát élőzene előadására kerülne sor, az nem tekinthető szabad felhasználásnak. Szjt. 22. § (1) A rádió és a televízió jogosult a szerző külön hozzájárulása nélkül, de megfelelő díj fizetése ellenében: a) már nyilvánosságra hozott művet változatlanul sugározni; b) nyilvános előadást közvetíteni, valamint nyilvános helyről közvetítést adni; a közvetítés időpontját a színházzal, illetve a rendező szervvel egyetértésben kell megállapítani. A rádiót és a televíziót nem illeti meg ez a jog annyiban, amennyiben a felhasználási szerződés a közvetítést kizárta vagy korlátozta. (2) Ha a szerző már nyilvánosságra hozott művén változtat és ezt - az új változat megküldése mellett - a rádiónak és a televíziónak bejelenti, a rádió és a televízió csak az új változatot jogosult a szerző hozzájárulása nélkül, díjazás ellenében felhasználni. Szjt. 23. § (1) A rádió és a televízió minden olyan műről, amelynek sugárzási joga a 22. § (1) bekezdése alapján megilleti, jogosult hang-, illetve képfelvételt készíteni, azokat felirattal ellátni, és a felvételeket saját adásában felhasználni. A felvételt a rádió és a televízió díjazás ellenében ismételten is felhasználhatja. (2) A rádió és a televízió hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy műsorát - részben vagy egészben - más rádiók és televíziók átvegyék, továbbá, hogy azt forgalombahozatal vagy nyilvános előadás céljára rögzítsék. 100
