Vida Sándor (szerk.): Szabadalmi tájékoztatás - OMKDK Módszertani kiadványok 38. (Budapest, 1973)

VI. Szabadalomkutatás

a finomított Nemzetközi Szabadalmi Osztályozás jelzetei szerint tárol­ja, holott az angol szabadalmi osztályozás jelzetei is megtalálhatók ezeken a leírásokon. Az V.Fej. végen közölt táblázat képet ad az OTH Szabadalmi Tárában hozzáférhető - az ujdonságvizsgálati kutatás szem­pontjából legfontosabb - leirások tárolásának alapjául szolgáló osz­tályozási rendszerekről. A kutatónak a kutatást megelőző beosztályozásnál gondolnia kell arra is, hogy a legtöbb műszaki témakör nemcsak egy helyre osztályoz­ható be, hanem sokszor két, három osztályjelzettel is ellátható. A Szabadalmi Tarba beérkező találmányi leirások is igen nagy százalék­ban viselnek ugyanazon osztályozási rendszeren belül több osztályjel­zetet. /Pl. a félvezetők gyártás közbeni kipróbálásának témája az NSzO szerint a (i 01 r 31/26, azaz félvezetővizsgálat és a H 01 1 7/64, azaz félvezetőgyártás osztályjelzetét kapja./ Tekintettel arra, hogy a Szabadalmi Tár a leirásokat általában egyetlen példányban tárolja, a leírásokon megadott második vagy harmadik osztályjelzetet a lerakás­kor figyelmen kivül hagyják; az ilyen jelzetű tárolódobozok nem gyara­podnak leírással. Ha tehát a kutató saját kutatási témájának beosztá­­lyozásakor megelégszik egyetlen osztályozási jelzettel és csupán az ennek megfelelő jelzésű tárolódobozok leírásait vizsgálja át, akkor elég nagy a valószinüsége annak, hogy figyelmen kivül hagyja azokat a releváns dokumentumokat, amelyek ezt az osztályjelzetet csak második osztályjelzetként kapták meg a dokumentumot kibocsátó hivataltól. Annak szemléltetésére, hogy valamely egyértelműen beosztályozha­tó /csak egyetlen osztályt érintő/ témának kutatásához - az OTH Sza­badalmi Tárának jelenlegi szűkös lehetőségei mellett is - hányféle osztályjelzetet kell felderíteni a munka megkezdése előtt, álljon itt az alábbi példa. Az ujdonságvizsgálati kutatás tárgya: magreaktorok lassitóberen­­dezései, moderátorai. Az OTH Szabadalmi Tárában hozzáférhető fonto­sabb találmányi leirásanyagok az alábbi jelzetek alatt találhatók meg: Anglia G 21 c G 21 c 5/00 Ausztria 21 i4 4 G 21 c 5/00 Franciaország G 21 c G 21 c 5/00 Magyarország G 21 c 5/00 NDK 21 g 2120 és 2i21 G 21 c G 21 c 5/00 NSZK 21 g 2120 és 2121 G 21 c G 21 c 5/00 Svájc 21 g 2120 és 2121 G 21 c 5/00 Szovjetunió 90 a 9 G 21 c G 21 c 5/00 Az amerikai leirások mikrofilmjeinek, az eredeti leírásoknak, illetve a szabadalmi közlönynek /Offical Gazette/ rendelkezésre álló anyagát a 176—44-tői 176—65—ig terjedő, továbbá a 176—84 amerikai osztályjelzet ás a G 21 c 5/00 nemzetközi osztályjelzet alapján le­het kutatni. Olyan esetekben, amikor a kutatási téma beosztályozása valami­lyen okból kifolyólag problematikus, illetve nem sikerűi nyomára buk­kanni bizonyos ország anyagában valamely nehezen osztályozható téma­kör szabadalmi dokumentumainak, hasznos segitséget jelentenek a sza­badalmi évkönyvek. Ezek segitségével a szabadalmi osztályjelzetem 87

Next

/
Oldalképek
Tartalom