Vida Sándor (szerk.): Szabadalmi tájékoztatás - OMKDK Módszertani kiadványok 38. (Budapest, 1973)
VI. Szabadalomkutatás
szerint csoportosított találmányok címeit átvizsgálva, gyakran sikerül rátalálni az egyébként hiáoa keresett dokumentumra és igy megállapítható az adott szabadalmi hivatal által ezeken alkalmazott ősz— tályjelzet. Hasonló segítséget jelenthetnek az évkönyvei névjegvzékei olyankor, amikor a kutató ismeri az adott témakörrel"foglalkozó“ és találmányait szaoadalmaztató személy vagy intézmény nevét, különösen óvatosan kell eljárni a teljesen uj technikával kapcsolatos szabadalomkutatás megkezdésekor. A szaoadalmi osztálymutatók természetszerűleg nem tartalmaznak az ilyen uj technika számára megfelelő önálló jelzetet, s a találmányokat beosztályozó szabadalmi hivatal kénytelen a találmányi leírást valamelyik meglévő kategóriáoa besorolni. Ilyen szükségmegoldások alkalmazása során a hivatalok gyakran következetlenül járnak el, s ugyanarra_az uj technikára más es más közelitő osztályjelzetet jelölnek ki. Zz történt pl. az NSZK Szabadalmi Hivatalában a lézerekkel kapcsolatos korábbi dokumentumok beosztályozásakor. Amikor a német osztálymutatónak még nem volt önálló jelzete a lézerekre, az ilyen szabadalmi leírásokat két-három közelitő kategória valamelyikebe sorolták be. Ennek következtében aki ma végez kutatást a lézerek témájában az NSZK szabadalmi anyagai között, nem érheti be azzal, hogy a jelenlegi osztályozás lézerekkel kapcsolatos jelzetét megállapítja, ezen túl ki kell nyomoznia azt is, hogy az uj osztályjelzet bevezetését megelőző időszakoan milyen más jelzetekkel látták el a korábbi lézer-találmányok leírásait es csak ezek ismeretében férhet hozzá valamennyi leíráshoz. Az eddigiekből megismerhetők voltak azok az előkészítő lépések, melyek az ujdonságvizsgálati szabadalomkutatás megkezdéséhez feltétlenül szükségesek. Az osztályjelzetek alapján a kutató megkaphatja azokat a -;árolódobozokat, amelyek országonként, osztály jelzetenként és sokszor időoelileg is elkülönítve tartalmazzák a vizsgálandó találmányi leírásokat. Az OTH Szabadalmi Tára által alkalmazott dobozos tárolás hátránya azonban, hogy a leírások könnyen kiemelhetők, a teljesség nem ellenőrizhető, s emiatt a kutató nem lehet biztos abban, vajon minaen odatartozó dokumentum kezébe került-e. A dobozok átvétele után kezdődik meg a kutató érdemi munkája, amelynek során a leírások tanulmányozásával megállapítani igyekszik, van-e a kutatott témára nézve releváns találmányi leírás. 2. SZABADALOMKÜTATÁS A SZABADALMI TISZTASÁG VIZSGÁLATA KAPCSÁN míg az ujdonságvizsgálat elsősorban a szabadalmi hatóságok feladatát képezi és abban a feltalálók és a találmányok bejelentői csak másodsorban érdekeltek, addig a szaoadalmi tisztaság vizsgálatában szinte kizárólag az ipar és a külkereskedelem érdekelt. Az utóbbi években kétségtelenül észlelhető ugyan a hazai iparvállalat és a külkereskedelmi szervek fokozódó aktivitása ezen a téren, mégsem mondható el ma meg, hogy a szabadalomkutatásnak e fajtája általánosan ismert és a kellő mértékben elterjedt volna. A sokfelé tapasztalható tájékozatlanság teszi szükségessé, hogy az aláboiakban a tulajdonképpeni szabadalcmkutatás mellett magának a szabadalmi tisztaság vizsgálatának összefüggő lépéseiről is szó essék. A szabadalmi tisztaság valamely termék vagy eljárás pillanatnyi szabadalomjogi helyzetének kifejezései a műszaki megoldás akkor minő— 88
