Vida Sándor (szerk.): Szabadalmi tájékoztatás - OMKDK Módszertani kiadványok 38. (Budapest, 1973)
V. Szabadalmi osztályozás
Ha a feltaláló a leírásban /vagy esetleg az igénypontban/ valamely berendezést, szerkezetet, készüléket, eszközt vagy eljárást kisebb, körülhatárolt műszaki területre vagy sajátos felhasználásra korlátoz, a beosztályozót ez a tény nem kötelezi az osztályozásnál való korlátozásra, azaz különös osztályba való besorolásra. Ilyen esetben, ha az osztályozó úgy tartja helyesnek, elsődleges osztályozásnak az általános osztályt adhatja meg. Sőt - ha úgy Ítéli meg, hogy a feltaláló által a leírásban alkalmazott korlátozás a valóságban nem is áll fenn, úgy jogosult az általános osztályt kizárólagos osztályozásként alkalmazni, a különös osztályt pedig teljesen elhanyagolhatja. Ha a találmány több általános osztály területére tartozik, azt mindegyikbe be kell osztályozni. A találmányi "súlypont" kérdése főcsoport - alcsoport kiválasztásnál éppenugy döntő, mint az osztály - alosztály meghatározásánál. A főcsoport - alcsoport vonatkozásban is fennáll az általános és különös fogalom. A beosztályozásnál a lehető legszűkebb területet kell figyelembe venni és az alcsoportok közül azt kell kiválasztani, amelyik a sor elején a legtöbb ponttal rendelkezik és magában foglalja a találmány összes lényeges ismérvét. A találmány leírása a feltalálói koncepció különböző lehetőségeit tartalmazhatja, úgymint eljárást, az eljárás megvalósításához szükséges eszközt, berendezést vagy az általuk létrehozott terméket. Ezek külön-külön "találmányi egység"-et alkotnak. A leírások általában egy találmányi egységre vonatkoznak. Az esetben, ha a leírás több találmányi egységre vonatkozik, pl. eljárásra és berendezésre, úgy az eljárásra vonatkozó osztályjelzetet vagy jelzeteket a berendezésre vonatkozó jelzettől, vagy jelzetektől kettős ferde vonallal /-//- / el kell választani. Az NSzO jelenleg első, de módosított változatában van érvényben. Az "első, de módosított" kifejezést úgy kell érteni, hogy az NSzO-t kialakítása idején az Osztályozási Munkabizottságok állandóan az uj javaslatok, kívánságok alapján változtatták, módosították. Az alapul szolgáló munkaanyagot sokszorosítva kiadták, a kiadott anyaghoz hozzászólást, észrevételeket, javaslatokat kértek. A beérkezett kívánságokat a vonatkozó szakmai munkabizottság megtárgyalta és a változtatást ismét közreadták. Ez utóbbi anyag az "első, de módosított" változat. A Nemzetközi Szabadalmi Osztályozás készítői tudatában voltak annak, hogy egy osztályozási rendszer sem lehet tökéletes, az sohasem lehet véglegesen kész, az* sémikor sem lehet végérvényesen lezártnak, befejezettnek tekinteni. Az osztályozási rendszer használata közben hiányosságok jelentkeznek, amelyek igen sokrétűek lehetnek. Bár a szakmai munkabizottságok egységes alapelvek szerint dolgoztak, mégis nem sikerülhetett minden egyformán. Vannak szakterületek, ahol túlságosan széles körű, túl részletes munka folyt, más^ szakterületeken nagyon szűkmarkúak voltak és az anyag nem elég részletezett. Bizonyára előfordult, hogy nem gondoltak valamilyen lehetőségre, változatra és az kimaradt. 1954 óta közel húsz év telt el, uj műszaki területek alakultak ki, más területek nagyot fejlődtek, ismét mások pedig megálltak a fejlődésben. Ezeket a változásokat, amelyek mind rövidebb és rövidebb időközökben fognak mindenkor jelentkezni, a módosítások, változtatások, bővítések, szűkítések segítségével kell rendszeresen helyesbíteni, rendezni. Erre a rendezésre a fe-78