Vida Sándor (szerk.): Szabadalmi tájékoztatás - OMKDK Módszertani kiadványok 38. (Budapest, 1973)

V. Szabadalmi osztályozás

lülvizsgálát, a nemzetközi Szabadalmi Osztályozás rendszeres revíziója hivatott.

Az osztályozási rendszer készitői azt javasolták, hogyha olyan találmányt kell beosztályozni, aminek számára nem található hely" az NSzO-oan, úgy meg kell keresni a találmány számára legközelebbinak látszóhelyet és oda kell becsztályozni, Ez esetben azonban valamilyen módon jelezni kell, hogy a beosztályozás nem kielégítő mértékű, a ilyen esetoen az alkalmazott jelzet mellé egy "X" jelet kell elhelyezni. Ez a jel felhivja a figyelmet az osztályozás nem kielégito voltára. Ha mélyebb bontásra nincs ez esetben lehetőség, úgy elegendő az osztály, ha lehet alosztály jelzet és az "X" jel, pl. A Cl X, vagy A 01 b X. Ennek a jelzésnek a szabadalmi leiráson való elhelyezése önmagában nem elegendő, az osztályozás készítőivel is közölni kell a szakmai terület és fogalom pontos megjelölését, hogy a hiányosság rendezéséről, ha azt szükségesnek Ítélik, gondoskodni tudjanak a legközelebbi felülvizsgálat tcapcsán.

Az osztályozási rendszerek használhatóságát "Csztálymutatdk" kinyomtatásával biztosítják. Az angol nyelvű osztálymutatót a íuorgan- Grampian books Ltd. londoni kiadó utján tette közzé az Európa Tanács. A magyar nyelvű osztálymutató az Gin kiadásáoan kéziratként, korlátozott példányazámoan, kilenc kötetoen jelent meg 1968-69-ben.

az osztálymutatdk könnyeoc, egyszerűbe használatát a "Cimszójegyzék" hivatott biztosítani. Az angol /és francia/ címszójegyzéket az Európa Tanács ugyancsak a fentemlitett londoni könyvkiadó utján hozatta forgalomba 1969-ben. magyar címszójegyzéket az CTH eddig még nem adott ki, készítése folyamatban van. A magyar címszójegyzék megjelenéséig a kutatók ás osztályozók az angol és német nyelvű indexeket használják.

a kutatás, információvisszakeresás kétféleképpen történhet: vagy címszójegyzékkel vagy anélkül, az esetben, ha a kutató nem ismeri már előre a keresett téma NSzG jelzetét. Ha ismeri a jelzetet, gond nélkül nyúl a tárolt leírások között a megfelelő helyre és kiemeli a keresett anyagokat. Probléma csak akkor merül fel - és ez az esetek túlnyomó többsége -.ha a vonatkozó keresett jelzetet nem ismeri. Természetesen címszójegyzékkel a munka Összehasonlíthatatlanul egyszerűbb, főleg az esetben, ha a címszójegyzékben a keresett fogalmat, fogalomkört egyértelműen egy az egyhez megtalálja. Tételezzük fel az ideális esetet: a kutató a keresett fogalmat a címszójegyzékben megtalálta, a fogalom mellett található az NSzO jelzet. «. talált jelzet általában alosztály vagy főcsoport mélységet ad, ritkáboan osztály vagy alcsoport jelzet található a címszójegyzékben. A címszó jegyzékben talált jelzet alapján elő kell venni az NázO megfelelő szekcióját és abban kell folytatni a kutatást. Ha a címszójegyzék csak osztályjelzetet adott, a kötet elején lévő "Tárgymutató"-ban kell megkeresni a megfelelő alosztályt, majd az alosztályt fellapozva az "AL- osztálymutató", illetve a "főcsoportok összegezése" utján lehet eljutni a kívánt fogalomig. Ha a címszójegyzék főcsoportot vagy alcsoportot ad, úgy azt fellapozva rendkívül gyors es egyszerű a megtalálás. Az osztálymutatók a fogalmakat olyan részletességgel és pontossággal írják körül, hogy a szakterület ismerője könnyen, gyorsan és biztosan igazodik el az anyagban. Ez a módszer az egyszerűbb, a gyorsabb, az egyértelműbb.

Ha a keresett fogalom nem szerepel a címszójegyzékben, úgy ajánlatos megkísérelni rokonfogalmak /szinonimák/ utján vagy közeli ro-79