Vida Sándor (szerk.): Szabadalmi tájékoztatás - OMKDK Módszertani kiadványok 38. (Budapest, 1973)
V. Szabadalmi osztályozás
ték a kialakulóban lévő Nemzetközi Szabadalmi Osztályozási rendszerhez, nyilvánvalóan az áttérést akarták zökkenőmentesebbé tenni. Azóta már Nagy-Britannia is alkalmazza a Nemzetközi Szabadalmi Osztályozási rendszert. latin-francia osztályozási rendszer Franciaország viszonylag fejletlen iparosodó korszakában alakult ki. Az ugyancsak iparági rendszer igen kevés osztállyal rendelkezett, igy az egyes osztályba tartozó szacadalmak száma magas volt, nehézkessé tette a kutatást. Nem véletlen, hogy Franciaország, amely a legrosszabb osztálvozási rendszerrel rendelkezett, egyik úttörője a Nemzetközi Szabadalmi Osztályozás bevezetésének. Az eddig nagyvonalakban, szinte csak érintett osztályozási rendszerek ágazati-iparági rendszerek. Az Amerikai Egyesült Államok 1872-'o6l származó osztályozási rendszere ezektől alapvetően eltérő, funkcionális jellegű osztályozási rendszer; legutóbo ez a rendszer 300-nál több osztályt tartalmazott. n.z olyan műszaki fogalom, amely több funkció elvégzésére alkalmas^ mindenütt szerepei, számbeli korlátozás nélkül. így a kutatás nehézkesnek és bizonytalannak tűnik. A nagyszámú osztály ellenére mégis sok az átfogó jellegű osztály is, amelyek teljesen idegen ipari területeket fognak egybe. A japán osztályozási rendszer 7 szekcióra oszlik /I.-VII. jelzéssel/, a szekciókat 135 osztályra bontották iparágak, ágazatok szerint . Az Egyetemes Tizedes Osztályozás /ЕТ0/ nem szabadalmi osztályozás, de minthogy a műszaki irodalom osztályozására nagyon 3zéles körben alkalmazzák, mégis néhány szót kell róla ejteni. az ЕЮ az ismeretem körét teljesen áticgja. A műszaki ismeretek azonban az általános emberi ismereteknek kisebb részét kepezik. Ezek szerint az osztályozás nem is lehet megfelelően széles bontású, finomított, részletezett. A fogalmaknak, fogalomköröknek tizedes bontású számkódok felelnek meg. E számkódok igen bonyolultak, hosszúak. Töbo országoan történt kisérlet arra, hogy az ETO-t másodlagos szabadalmi osztályozásként alkalmazzák. Ha e kísérletek sikerrel jártak volna, úgy az ETO hidat, összeköttetést képezhetett volna a szabadalmi irodalom és az egyéb műszaki irodalom között. Ez a kísérlet csak úgy lehetett volna eredményes, hasznos, ha a két osztályozást előre elkészített összehasonlitó táblázatok segítségével mechanikusan lehetne alkalmazni. A kisérlet nem sikerült, mert a két osztályozási rendszer nem azonos időszakban és nem azonos céllal készült, igy fogalom-alkotásuk, szóhasználatuk, beosztásuk, bontási mélységük, alapelvük nem azonos. A mechanikus átvitel /adaptálás/ nem sikerülhetett. Ez a "hid" nem épült meg. 3. A HAZaI szabadalmi osztályozás múltja es az eddig alkalmazott OSZTÁLYOZÁSI RENDSZEREK Az Osztrák-Magyar Monarchia szabadalmi osztályozási rendszere a múlt 3zázad vége felé alakult ki. Ez a rendszer nálunk 1949-ig volt érvényben. E rendszer a technika területét huszonegy főosztályra osz-71
