Vida Sándor (szerk.): Szabadalmi tájékoztatás - OMKDK Módszertani kiadványok 38. (Budapest, 1973)
VIII. Szabadalmi tájékoztatás gépesítése
rusz elkészítéséhez. Jő kulcslista csak számos szakember és több intézmény többéves együttműködésének lehet az eredménye. A ^hierarchikus felépítésű kulcslista hátrányai: Elkészítése hoszszu időt vesz igénybe, módosítása szinte elképzelhetetlen /a már feldolgozott anyagot módosítás után újra fel kellene dolgozni/. A kulcslista utólagos bővítése nehéz, mivel a kulcslista elkészítésének időpontjában nem ismeretesek azok az uj területek és uj Jellemzők, amelyeket 5-10 év múlva vagy még később benyújtott szabadalmak tartalmazni fognak. láiután a szabadalmi anyagok a technika teljes világát felölelik, ma még nem képzelhető el, hogy valamennyi műszaki területről kulcslisták készüljenek. Elsősorban azokat a területeket választották ki ezért kulcslisták készítésére, ahol a szabadalmi bejelentések nagy száma nehézkessé teszi a kutatást és tájékozódást. Országonként ugyanazt a műszaki területet feldolgozni nem gazdaságos,ezért a feladat kielégítő megoldásának kulcsa a minél szélesebb körű nemzetközi összefogás. Ilyen nemzetközi összefogást jelent az ICIREPAT, amely feldolgozza a technika egyes tématerületeit a tagországok közötti felosztásban. A kódolási nehézségek miatt az ICIREPAT jelenlegi célja nem az, hogy a technika egész világát feldolgozza és rendszerbe foglalja, hanem csak azokat, amelyeket a tagországok közti egyesség a legfontosabbnak tart. /Az ICIREPAT-ról bővebben a ív. Pej. 2.pontjában már szóltunk./ Miután komoly nemzetközi összefogás és egyes országok önálló erőfeszítései ellenére sem sikerült a hierarchikus, illetve hasonló jellegű és felépítésű kulcslisták kidolgozása számottevő témakörben, nem mellőzhető az Uniterm rendszeren alapuló kulcslisták készitése sem. Az Uniterm rendszerről, amelyet a Documentation Incorporated /USA/ fejlesztett ki, már röviden beszéltünk. Kódolási szempontból az 'Uniterm rendszer előnye az, hogy ha az alapfogalmakat, elsősorban szóegységeket, másképpen unitermeket jelekkel, általában számokkal látják el, automatikusan adódnak az összetett szavak kódszámai. Ily módon fogalomkombináció révén számkombináció jön létre. Ebben a rendszerben témák szerint nem kell külön szótárt készíteni, hanem egy,az egész nyelvet unitermek szerint feldolgozó szótárral egymástól eltérő különböző témakörökben is lehet indexelni, illetve visszakeresni. Az Uniterm rendszer másik nagy előnye, hogy kevés kivétellel alkalmas a még nem ismert, jövőben létrehozandó találmányok indexelésére és visszakeresésére is, mert valószínű, hogy az újabb megoldásokat is a már meglévő unitermekkel, illetve azok uj kombinációjával lehet majd kifejezni. Sajnos azonban, az uniterm-rendszeren alapuló kódolásnak is számos hátránya van. Általános hátrány a téves kombináció kialakulásának lehetősége és a nyelvenként eltérő szótár felépítésének szükségessége. Azt a fogalmat, amelyet egyik nyelvben egy szó, a másik nyelvben esetleg két fogalomból /két unitermből/ összetett szó fejezi ki. Az tinitermeken alapuld kulcslisták további hátránya a logikátlan számfelépités és az ebből eredő nagy számigény. Az uniterm-rendszer szerinti kódolás, illetve annak problémái a következő egyszerű példával világithatók meg: Jelölje például a "szél" unitermet 26 kódszám, a "sebesség" unitermet 42 kódszám, a "csatorna" unitermet 36 kódszám, a "mérés" unitermet 84 kódszám és a "füzet" unitermet 63 kódszám. 119
