Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Második fejezet. A védjegyjog megszerzése
89 törvény tehát szintén ismeri az avis prealable-t, de az lényeges eltéréseket mutat a magyar joggal szemben. A magyar avis prealable, rendszerint a lajstromozás után történik, ami összefügg azzal, hogy a lajstromozást a kamara eszközli és az avis kiadására a miniszter ill. ma a szabadalmi bíróság jogosult, míg a német jogban az avist ugyanaz a hatóság bocsátja ki, amely a lajstromozást foganatosítja. A német jog szerint az avis kiadása felfüggeszti a lajstromozást; a magyar jogban ez azért sincs meg, mert az avis a kamarai lajstromozás után bocsáttátik ki. Viszont ezzel függ össze, hogy a német gyakorlat a magánfeleknek nem ad jogot az avis kibocsátását szorgalmazó előterjesztésre. Der Inhaber des älteren Zeichens hat kein Recht, sich zu melden, nur wenn das Patentamt ihn benachrichtigt, kann er der Eintragung widersprechen. (Seligsohn 97. 1.) A német jognak ez az álláspontja logikus is, mert az avis kiadása, ellentétben a magyar joggal, a lajstromozást felfüggeszti. Ezt a felfüggesztő hatást pedig csak a szabadalmi hivatal értesítésére benyújtott „Widerspruch“ vonhatja maga után. Seligsohn híradása szerint a német szabadalmi hivatal a magánfelek kérésére mégis megindítja, ha indokoltnak látja, a felhívási eljárást. Seligsohn fenthivatkozott, általában osztott álláspontja csupán azt akarja jelenteni, hogy a félnek nincs jogigénye arra, hogy a felhívási eljárás megindítását kívánja és ha a szabadalmi hivatal előterjesztését figyelmen kívül hagyja, az ellen fel nem szólalhat és esetleges jogsérelmét preventive a lajstromozási eljárás so;án nem orvosolhatja, hanem be kell érni a lajstromozás után a törlési per lehetőségeivel. Egyetlen vonatkozásban az idegen subjectív jog is akadálya nemcsak a védjegyjog megszerzésének, de a védjegylajstromozásnak is. Fentebb már tárgyaltuk az 1895 : XLI. tcikk 7. §-át, amely elrendeli, hogy az önkéntes kérelemre illetve megújítás hijján eszközölt törlés esetén két éven belül csak a régi jogosult javára eszközölhető a védjegy lajstromozása.* 10. A védjegylajstromozás során tisztázandó a bejelentésnek az idegen védjegyen kívül eső egyéb subjectív jogokhoz való viszonya. Ily idegen subjectív jogok nem akadályai a lajstromozásnak, illetve csak annyiban akadályozzák a lajstromozást, amennyiben bennük egyúttal lajstromozást gátlóul elismert tényállások is adva vannak. így pld. lehetséges, hogy egy idegen névjogba ütköző bejelentés lajstromozása megtaga-Ld. harmadik fejezet ill. szakasz.
