Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Második fejezet. A védjegyjog megszerzése
90 dósra talál a védjegytörvény 3. §. 4. pontja alapján, mint a valóságnak meg nem felelő és a fogyasztóközönség tévedésbe ejtésére alkalmas ve 'jegy. Ha azonban a védjegytörvényben foglalt valamelv lajstromozást gátló körülménynek az idegen subjectív jog sértése nem minősül, a lajstromozás eszközlendő és a jogsérelem reparálása egyéb úton történhetik. Erről a törlésről szóló fejezetben emlékezünk meg. A subjectív jogok kategóriájába nemcsak a személyiségi jogok tartoznak, de ugyanilyen elbírálás alá esnek a védjegyet tárgyazó szerződéses megállapodásokból folyó igények is. Ezen igények mikénti érvényesítéséről ugyancsak a törléssel kapcsolatban fogunk tárgyalni. 11. Külön kell azonban megemlítenünk azon esetet, amikor valaki oly védjegyet jelent be, amelyet valaki hasonló árúnemre lajstromozatlanul már előzetesen használt és ez az árújegy a forgalmi körökben, mint az illető vállalathoz tartozó ismert volt. Az előző használat a lajstromozás akadályául nem szolgál ; az érdekeiben érintett félnek az 1895 : XLI. te. 4. §-a ugyancsak törlési keresetre ad jogot. Az előző használó jogát szabályozó törvényes rendelkezés az előző használat „árújegyeiről“ beszél, nyilván a védjegytől való terminológiai megkülönböztetés kedvéért. Az 1890 : II. te. 1. § a a védjegyről adott definíciójában a lajstromozást nem érinti, csupán a 2. §. mond annyit, hogy aki a védjegy kizárólagos használati jogát kívánja a maga száméra biztosítani, tartozik a védjegyet lajstromoztatni. E szerint tehát a törvény nem teszi a védjegy szükséges fogalmi alkatrészévé a lajstromozottságot, úgy hogy a törvény szerint létezhetik lajstromozott védjegy kizárólagos használati joggal és lajstromozás nélküli védjegy, mely kizárólagosságot nem ad. A védjegytörvény elképzelése szerint tehát a kizárólagosság — az az igény, hogy mások a használattól tartózkodjanak, — a lajstromozás formai tényéhez kapcsolódik. A védjegynovella 4. §-a azért ad a törlés kérelmezésére jogosultságot, hogy a törlés elrendelésével a kérelmező kockázat nélkül kérhesse a védjegynek saját vállalata részére leendő lajstromozását. A védjegynovella tehát, amely jogi fontossághoz juttatja a védjegynek a lajstromon kívüli létezését, a kizárólagosság megszerzésének feltételéül még mindig a lajstromozást látja. A lajstromon kívüli használat ad ugyan jogot,, de annak személyi éle van, az ellen fordítható, aki a védjegyet lajstromoztatta, de nem ad a lajstromon kívüli használat az általánossággal szembeforduló, mások használatát kizáró abszolút igényt.
