Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Második fejezet. A védjegyjog megszerzése
88 sonló védjegy van bejegyezve, erről a folyamodót értesíti. Ez az u. n. „avis prealable“. Az avisnak a folyamodóval való közléséről a korábbi lajstromozású védjegy „tulajdonosa“ (ezt a kifejezést használja nem szigorú műértelemben a törvény) is értesítendő. Az avis kiadása a védjegy megszerzésének nem akadálya; a törvény világosan rendeli, hogy az avis akként adandó ki, hogy a folyamodó fél belátására bízza azt, hogy bejelentését fenntartsa módosítsa, vagy visszavonja. Az avis kiadása a szabadalmi bíróság fenntartott hatáskörébe esik. Ennek ellenére nincs kizárva, hogy az avis ne hivatalból bocsáttassák ki, illetve, hogy megadassák a lehetőség arra, hogy a jogában magát sértve érző fél az avis kiadását szorgalmazhassa. Nagy-Szarka könyve (87. 1.) arról tudósít, hogy az osztrák praxis a magánfelek előterjesztését figyelembe nem veszi. A K.M. 99/1901. sz. határozata (Szász 680. eset) a folyamodó félnek az avis kiadását sürgető kérelmére avist ugyan nem bocsátotta ki, de ennek indokolásául egyáltalán nem hivatkozik arra, hogy a felet az előterjesztés joga ily irányban meg nem illeti, hanem arra utal, hogy az avis kiadásának aktualitása a sérelmezett védjegy időközi törlése folytán megszűnt. Ebből arra lehet következtetni, hogy a magyar gyakorlat a feleknek az előterjesztés jogát megadja. Ennek a lehetőségnek gyakorlati értékéről ld. Nagy—Szarka (87. 1.) Az avis nemcsak, hogy a folyamodóra nem kötelező, de a szabadalmi bíróság érdemleges állásfoglalását sem jelzi. „Az értesítésnek nincs praeiudicáló hatása a később megindítandó törlési perben “ (Nagy—Szarka 86.1.) Ugyané szerzők idézik a K.M. 194/905. sz. határozatát is. A határozatot közli Szász (540. eset). Hasonló kijelentést tartalmaz a K.M. 71/906. és 53348/1898. sz. határozatai (Szász 740. és 681, eset). Az előző védjegylajstromozott joga a nemzetközi egyezményben már jogi szabályozás alá került, ld. erre vonatkozóan hetedik fejezet III. szakasz 12. pontot. A német törvény az elővizsgálati rendszert követi. A német védjegytörvény 5. §-a szerint a szabadalmi hivatal, amely a védjegylajstromot vezeti, az esetre, ha azt észleli, hogy a bejelentett védjegy valamely már lajstromozott védjeggyel egyezik, úgy a lajstromozás előtt a védjegy birtokosát erről értesíti. Ha az illető fél egy hónapon belül ellenmondással nem él, a védjegy lajstromozandó ; ellenmondás előterjesztése esetén a szabadalmi hivatal dönt a lajstromozás tárgyában. A német
