Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Második fejezet. A védjegyjog megszerzése
87 törvény 2 §-a, mely szerint, aki a védjegy kizárólagos használati jogát magának biztosítani kívánja, azt lajstromoztatnia kell, végül a törvény 19 §-a. amely szerint úgy a kizárólagos használati jog kezdő időpontja, mint a elsőbbség a bemutatás szerint ítélendő meg. A két első rendelkezés nem lehet döntő, mert egyképen előírják úgy a bejelentést, mint a lajstromozást — a 19 §-ból pedig, mint Ádler és Pinzger idézetei mutatják a bejelentésnek a rangsor szempontjából juttatnak jelentőséget. Magát a kérdést azonban elméletinek tartjuk, mert valójában sem a bejelentés, sem a lajstromozás nem teremt oly végleges jogot, mint azt a „constítutiv,“ jogalkotó tényezőknél egyébként látjuk. A szerződés, vagy a constitutiv ítélet végleg megalapítja a jogot — a lajstromozás után a védjegyjog elvileg csak időleges (ez alatt nem a 10 évi időtartamhoz kötöttséget értjük ezúttal), a bizonytalanságot magával hordó létet nyer, mert a lajstromozás után is, amint látni fogjuk a védjegy léte — és pedig ab origine — vitássá tehető. A védjegyjog tehát belajstromozás után is bennrejlő problematikussággal* terhelt,) amennyiben a lajstromozott védjeggyel szemben is mindenkor ellenvethető, hogy a védjegy lajstromozása valamely tilalomba ütközően per nefas történt és hogy így a védjegyjog nem létezik. Fennáll a lajstromozott védjegynek ez a bizonytalansági jellege különösen az olyan védjegyjogi rendszernél, mint amely — és ez a magyar törvénynek is rendszeri álláspontja, — a védjegy vizsgálatát szűk körre szorítja. 9. Föntebb már láttuk, hogy a bejelentett védjegyet a kamara és a szabadalmi bíróság is megvizsgálja az objectiv jog, a védjegynek a törvényben megkívánt teltételei szempontjából (törvény 1 §, 3 és 4 §), de más a helyzet a védjegynek mások subjectiv jogát sértő volta esetén. A tiszta bejelentési rendszer szerint a lajstromozó hatóság ezt a kérdést egyáltalában nem vizsgálja — csukott szemekkel megy el a bejelentés esetleg felismert jogsértése mellett. Az objectiv jogellenesség constatálását azonban a tiszta bejelentési rendszer sem zárja ki. Az elővizsgálati rendszer a lajstromozás előtt a bejelentést közhírré teszi, hogy módot adjon a felszólalásra. A magyar törvény elvileg a bejelentés rendszerét fogadja el, egy enyhe korrektúrával, amelyet a törvény 18 §-a tartalmaz. A rendelkezés szerint a kereskedelmi miniszter az esetre, ha a bejelentett védjeggyel ugyanazon árúnemre azonos, vagy ha-Ld. második fejezel I. szakasz 2. pont.
