Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Második fejezet. A védjegyjog megszerzése
85 a törlés szorgalmazása útján érvényesíthetik, amiről a törléssel kapcsolatban emlékezünk meg. 6. A szabadalmi bíróság azonban fellebbvitel és minden panasz nélkül is felülbírálhatja a kamara lajstromozását. Ennek a lehetővé tételét szolgálja a törvénynek az a rendelkezése (13. §. 2. bekezdés), hogy a négy példányban bemutatandó védjegyből két példány a kereskedelmi miniszterhez felterjesztendő és ugyané cél szolgálatában áll a 25552/1890. sz. rendelet 15 §-ának az a rendelkezése, melyet nyomatékkel megismétel a 893/908. sz. rendelet, hogy a kamarák havonként minden következő hó 3-áig kötelesek a minisztériumhoz a lajstrommásolatokat felterjeszteni. E rendelkezéseket a 19751/1933. sz. rendelet annyiban módosítja, hogy 10 példányban (rend. 4 § e. pont) nyújtandó be a védjegy és hogy a kamarák havonként kétszer— elsején és tizenötödikén — kötelesek a lajstrommásolatokat felterjeszteni a szabadalmi bírósághoz (rend. 6 §). Ezen az úton a kereskedelmi miniszter illetve ma már a szabadalmi bíróság minden lajstromozásról tudomást szerez és módja van a kamarai lajstromozással szemben netáni ellentétes álláspontját érvényesíteni. Ez a hivatalbóli felülvizsgálat azonban csak a lajstromozás objectiv jogellenességére szorítódik ; a subjectiv jogsérelem orvoslása csak a fél kérelmére folyamatba tett törlési per keretében történhetik. Ez a tétel is csak cum grano salis érvényes és az egyéni subjectiv jog sérelme is alapja lehet a hivatalbóli eljárásnak, pl. a kétévi vélelmi időnél is 19751/933. sz. rendelet 7 §. A hivatalbóli intézkedés is a törlést rendelő határozat formájában jelentkezik. 7. A szabadalmi bírósághoz befutó védjegylajstromozások a központi védjegylajstromba iktattatnak be (törvény 17 §) és közzétételnek (hivatkozott szakasz utolsó bekezdése). A szabadalmi bíróság a központi védjegylajstromot kamarák szerint elkülönítve vezeti. A központi védjegylajstrom csupán gyűjtő medence; gyakorlati jelentősége a közönség tájékoztatása. Az Uniós egyezmény ily központi lajstromozó hatóság létesítését a szerződő államokra kötelezővé is tette és a 19751/933. sz. rendelet utal is a hágai egyezményt becikkelyező 1929 : XVIII. tcikkre és a hivatkozott 7 § 2. bek. ki is mondja, hogy a központi védjegylajstromokat mindenki megtekintheti, de a jogi relevenciája nincs. A K M. 396 910. sz. leirata szerint (Szász I. k. 414 oldal) „a védjegytörvény 17 §-a értelmében a szabályszerűen eszkö