Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Második fejezet. A védjegyjog megszerzése
78 sokszorozásra alkalmas cliché (ez is a védjegytörvény ábrás védjegyrendszerén alapszik) is bemutatandó. A kérelmező tartozik a vállalatot, amelynek részére a lajstromozást kérik és azon árúnemeket, amelyek megvédésére a védjegy szolgál, megjelölni. Minthogy sem a kereskedő, sem az iparos minőség a védjegymegszerzésnek nem előfeltétele, ez irányban semmi igazolási kötelezettség a kérelmezőt nem terheli. A vállalat ugyan előfeltétele a védjegyjognak, de a kereskedői vagy iparosi minőség nem előfeltétel, és a kereskedelem vagy ipar körén kívül álló vállalat részére is szerezhető védjegyjog (ld. első fej. II. szakasz 1. pontját) de a vállalat létének igazolását sem kívánja a gyakorlat, sőt a kérelmező ez irányú bejelentése sem kerül ellenőrzés alá, mert az esetleges ilyen igazolvány bemutatása még komoly ellenőrzésnek nem tekinthető. Egyébként már fentebb utaltunk arra, hogy a jövőben alapítandó vállalatra is szerezhető lajstromozás. A K.M. 435/1905.sz. határozata (Szász 633 eset) szerint a vállalat igazolása a védjegyjog meszerzésének előfeltételét képezi. Az adott esetben kereskedelmi alkalmazott kérte e minőségének feltüntetésével a lajstromozást; itt tehát közel esett az a lehetőség, hogy a kérelmezőnek vállalata nincs. 2. Az iparkamarai védjegylajstrom structuráját a 19751/ 933. sz. rendelet 2 §-a szabályozza. A rendelet szerint a lajstrom a következő adatokat tartalmazza ; a kamara megnevezését, a folyó számot, a védjegyet, a bejelentés beérkezésének napját és óráját, a belajstromozás napját és a rendestől eltérő elsőbbséget, a védjegytulajdonos nevét vagy cégét, foglalkozását, lakóhelyét (székhelyét), a képviselő nevét, foglalkozását, lakóhelyét és a védetni kívánt áruknak megjelölését, a védjegy törlését, időpontját, okát és végül külön jegyzetrovat a feljegyzések számára. A rendelet az árú megjelölése tekintetében utal a 691584)25. sz. kereskedelmi miniszteri rendeletre. A feljegyzés rovatban hivatalból kell feltüntetni a védjegyre vonatkozó egyes körülményeket. A rendelet példálózás gyanánt megemlíti a törlési eljárás megindítását a csődnyitást, kényszeregyezségi magánegyezségi eljárás megindítását, ezen feljegyzé sek törlését és általában mindazon tényeket, amelyeknek a nyilvánosság szempontjából jelentőségük yan, aminek példája gyanánt a rendelet megemlíti a védjegy használatától való eltiltást az 1923: V. t. cikk alapján. Nem említi a rendelet, de feljegyzés tárgyát kell, hogy képezze, hogy a védjegy nemzetközi lajstromozása megkéretett. Ez a feljegyzés policialis okokból szükséges, hogy a lajstromban ott szerepeljen figyelmez-
