Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Második fejezet. A védjegyjog megszerzése
79 telő gyanánt, hogy a nemzetközi lajstromozást érintő körülmények a nemzetközi irodával (ld : 1929 : XVIII. tcikk, második fejezet 9 cikk) közöltessenek. Külön megemlítendő a jegyzet rovattal kapcsolatban a védjegy leírása. Korábbi gyakorlatunk általában nem szívesen látta a védjegybejelentésekhez fűzött magyarázatokat, vagy leírásokat, de a 25552/1890 számú keresk. miniszteri rendelet (lásd Szász 365 lap) 2 §-ában megemlíti, hogy a lajstrom, 9 rovatában a védjegy alkalmazási módja, hogy t. i. miként alkalmaztatik az a kereskedelmi forgalomban (magán az árucikken, göngyölésen bepréselve, színes nyomatban stb.) feljegyzendő. De már a használat módjára vonatkozó feljegyzéseknek a iajstrom jegyzetrovatában történt megemlítését a miniszter ismételt alkalommal elutasította (a vonatkozó döntéseket ld. Szász 643—647. esetei). A jegyzet rovat ily tartalmú feljegyzései iránti ellenszenvet legvilágosabban mutatja a hivatkozott 647. sz. eset. amely kiemeli, hogy a védjegytulajdonos akként tartozik a védjegyképet feltüntetni, „hogy semmiféle magyarázó megjegyzésre szükség ne legyen.“ A 19751/1933. sz. rendelet 4. §. e pontja a bejelentés mellékletei között felemlíti a védjegy leírását, amelynél a benyújtás szükségességét a fél bírálja el. A rendelet maga a leírásnak a jegyzet rovatba való feltüntetését nem említi, de nézetünk szerint helyesen teszi a gyakorlat, ha legalább arra utal, hogy a bejelentéshez leírás is mellékeltetett, hogy ezzel a leírás létére már maga a lajstrom felhívja a figyelmet. A jegyzet rovat tartalmának példálódzó felsorolásából a 19751/1933. sz. rendelet 2. §-ának h pontjában kimaradt az avis prealable netáni kibocsátása esetén az erre vonatkozó feljegyzésnek eszközlése. A rendelet említi ugyan, hogy a jegyzet rovatban kérelemre feltüntetendők mindazok a tények, amelyeknek a nyilvánosság szempontjából jelentőségük van. Az avis prealable kibocsátásának minden esetre megvan a nyilvánosság szempontjából a jelentősége. Helyesebb lett volna tehát ha a rendelet az avis kibocsátását a jegyzetrovatban hivatalból feljegyzendőnek rendelte volna. Ugyanez a helyzet a versenytörvény alapján bekövetkező védjegyhasználati eltiltásra is, amit ugyancsak hivatalból kell elrendelni, aminek kisegítő eszközlésével elrendelendő lett volna, hogy a bíróságok — ideértve a kamarai választott bíróságot is — az idevonatkozó Ítéletet kötelesek, vagy a szabadalmi bírósággal, vagy a lajstromot vezető kamarával a jegyzetrovatban való feltüntetés céljára közölni. A 19751! 1933. sz. rendelet arról sem tesz említést, hogy
