Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Első fejezet. Alapfogalmak
3 4. A védjegy fogalmi elemei a fenti meghatározás nyomán : a) vállalat, amely b) árút hoz forgalomba c) jelzéssel, mely megkülönböztetésre van szánva. Ezekkel a fogalmi kellékekkel kell egymásután foglalkoznunk. II. Szakasz. A vállalat. 1. A védjegy nem kereskedelmi jogi intézmény. Bármennyire nyeri is el a védjegy gyakorlati fontosságát a kereskedelem és ipar terén, — a védjegy igénybevételének lehetőségét a törvény nem szorítja a kereskedelmi és ipari vállalatok körére. A vállalat lehet ipari üzem, vagy kereskedelmi üzlet, és túlnyomóan ezek körében terjedt el a védjegy, — de ipari üzem, vagy kereskedelmi üzlet hijján is bárki élhet védjeggyel, aki valamely árut rendszeresen forgalomba hoz, akinek az áru forgalombahozatalával foglalkozó vállalata van. Egy gyógyforrástulajdonos, egy gazda védjegyet alkalmazhat, még ha minden kereskedelmi organizáció nélkül hozza is piacra a maga forrásvizét, vagy gazdasági termékét. „A K.M. 2378/907. sz. határozata kimondotta, hogy mindenki, aki oly vállalatot folytat, mely áruk forgalombahozatalával foglalkozik, tekintet nélkül arra, hogy az ily vállalat, vagy foglalkozás ipari, kereskedelmi, vagy mezőgazdasági üzem jellegével bir-e, védjegyoltalomban részesül. (Nagy-Szarka 14. 1.)“ A védjegy azon rendeltetéséből hogy az áru megkülönböztetésére szolgál, folyik szükségszerűen az az előfeltétel, hogy egy már ismert áruról legyen szó és a védjegy hivatása az, hogy az árura való alkalmazása tanuságtétel legyen amellett, hogy a fogyasztó a már előtte is mert árut kapja. Csakis az áru rendszeres visszatérő forgalombahozása mellett nyer értelmet és jelentőséget a védjegy. Aki egyszer állít elő bizonyos terméket, azt is elláthatja valamely jeggyel, de ennek távolról sem az a célja, mint a védjegy alkalmazásának. Csak a rendszeres forgalombahozatal teremti meg a védjegy szükségét, csak ez ad a védjegy alkalmazásának gazdasági értelmet. A rendszeres forgalombahozatal, vállalatot tételez fel. Többet a „vállalat ihoz a törvény nem is kíván, mint áruk rendszeres forgalornbahozatalát. Sőt a törvény
