Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)

Első fejezet. Alapfogalmak

4 szövege a vállalat létét a védjegy definíciójában meg sem em­líti. A törvény 9. § a azonban a védjegyet a „Vállalat“ tarto­zékának nyilvánítja ; a 13. §. szerint a lajstromozás illetékes­sége a vállalat fekvése után igazodik és a 14. § előírja a lajst­romozási bejelentés kellékei között a vállalat megjelölését. 2. A vállalat meghatározásával a törvény sehol nem fog­lalkozik. A tisztességtelen verseny ellen alkotott törvény 30. §-a a vállalatot definiálja. Ebből a meghatározásból a védjegyjog területén is érvényes a fentiek szerint az a körülírás, hogy a vállalatnak nem kell kereskedelmi, vagy ipari üzemnek lenni, de már nem vihető át a versenytörvényben adott vállalati is­mertetőjelek közül, hogy szolgáltatásokat nyújtó üzem is vál­lalatnak tekintendő. A védjegy csupán készítményt, árut véd, szolgáltatásokra a védjegy nem terjeszthető ki. Egy tanítással foglalkozó előkészítőiskola a versenytörvény értelmében „válla­lat,“* amely a versenytörvény oltalmát adott esetben igénybe­veheti, de ugyanez az iskola már nem „vállalat“ a védjegytör­vény szempontjából és védjegyet nem lajstromoztathat a maga javára, mert „áru“-val nem foglalkozik. Erre a kérdésre az áru­ról szóló fejezetben még visszatérünk. 3. A védjegyjog alanya nem a vállalat, hanem a vállalat tulajdonosa. A törvény a vállalat szót, nem jogalanyként, de jogtárgyként fogja fel. Jelenti az áruk és berendezések physi­­kai egységét, gazdasági organizáció keretében való egybefo­­gottságát, jelenti az üzemet és nem jelenti a jogosított személyt, hanem annak működését, vagy azt a keretet, amelyben mű­ködését kifejti. Még csak személyesítést sem óhajt a törvény a vállalat szóval jelezni és más fizikai személy léte hijján is a védjegy jogosultja az a jogi személy, amely a vállalat tulaj­donosa, de nem a personifikálni nem szándékolt vállalat. A vállalat gazdasági egységként való felfogása nem zárja ki, hogy a vállalat több egymástól elkülönülő, esetleges üzemcsoporto­sítások szokásos eseteitől eltérő üzemet foglaljon magában. Egy divatáruüzlet berendezkedhetik szabóságra; a virágkereskedés kertészettel egészítheti ki magát. A vállalat összetettsége a vál­lalat egységét nem érinti. Ugyanaz a védjegy, amellyel az ide­genből beszerzett áru forgalomba kerül, jelezheti a vállalat sa­ját ipari üzemében termelt árut is. A védjegyirodalomban szo­kásos a gyári és kereskedelmi védjegy kifejezések használata. A mi tételes jogunk szempontjából nincs különbség a gyári •Tánciskola tulajdonos versenyjogi perével foglalkozik a Curia P. IV 7076/1930' sz. ítélete.

Next

/
Oldalképek
Tartalom