Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Első fejezet. Alapfogalmak
71 sége a volt jogosult javára biztosíltassék. Az egyesület megszűnése azonban a volt jogosult „megszűnése,“ nincs kinek érdekében fenntartani az újabb lajstromozás lehetőségét. Más szempont, hogy a két évi tilalmi idő a nagyközönség netáni megtévesztésének is elébe akar vágni és így a nagyközönség érdekében a két évi tilalmi idő nyugalmi helyzetére már a megtévesztés megelőzése érdekében is szükség volna. Ezt a szempontot a mi védjegytörvényünk elejti, mert ezzel számolva a két évi tilalmi időt a törlés minden esetére ki kellett volna terjeszteni (a törvény idevonatkozó ily értelmű eredeti állásfoglalására ld harmadik fejezet III. szakasz 3. pont/ és az új lajstromozottságnak elvi eltiltottsága mellett a régi jogosult által mégis csak eszközölhető törlést lehetett volna adott esetekre korlátolni. 20. A törvény hallgatása folytán nincs akadálya annak, hogy az egyesület több együttes védjegyet lajstromoztasson. Ennek szüksége adódhatik az által, hogy az együttes védjegy lajstromozásánál anyagi jogilag nincs árúnem korlátolás ; az együttes védjegy az egyesületi tagok által forgalmazott legkülönfélébb árúnemekre használható ; emellett fennforog a lehetőség, hogy utólagos belépés folytán oly tag is elnyerheti az együttes védjegy használati jogát, akinek árúi a lajstromozás időpontjabeli tagok egyikének üzletköréhez sem tartoznak. Ez okból, bár sem a törvény, sem a 19751/933. sz. rendelet nem tartalmaz ily rendelkezést, fennálló jogtételnek kell tekintenünk, hogy az együttes védjegy minden árúnemre kiterjedőnek tekintendő. Csak szavakkal való játék, ha az árúnem bejelentést együttes védjegynél is megkívánjuk, de ennek az egyesület azáltal tesz eleget, hogy az összes osztályokban foglalt árúnemeket jelenti be. Már most a több együttes védjegy belajstromozása esetén indokolttá válhatik, hogy különböző árúcikkek számára más-más együttes védjegy kontempláltatik, amiknek lehetnek gyakorlati indokai. Ez esetre a szabályzat kötelessége lesz elrendezni, hogy az együttes védjegy használata mily árúnemekre illeti meg a tagokat, vagy esetleg negative, hogy mily árúnemekre nem vehető igénybe valamely együttes védjegy. 21. Az Unio-szerződés 7/b. pontja (ld. a nemzetközi jogról szóló hetedik fejezet II. szakasz 23. pontját) a kollektív védjegy nemzetközi elismerésére tartalmaz rendelkezéseket. A származási ország (e fogalomra Id. a hetedik fejezet II. szakasz 15. pontját) szabályai szerint érvényes együttes védjegyet az Uniós államok belajstromozni tartoznak. Külön is kimondja a szerződés, hogy ez a szabály akkor is fennáll, ha az egyesü
