Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)

Első fejezet. Alapfogalmak

37 szonyoknak, másrészt a valóságnak szembesítése a mondat­ból eltűnnék, illetve egy magasabb átfogó egységbe olvadna össze. 3. Az a körülmény, hogy a közvetítő kereskedelemre ez a jelzés nem hat megtévesztően, közömbös, ha a tájéko­zatlan fogyasztóközönség ily megtévesztésnek ki van téve. Kü­lönleges elbírálás alá esik a védjegy, ha maga az általa oltal­mazni kívánt árú csak szakkörökben talál fogyasztóra. 4. Mint annyi más vonatkozásban itt is reá kell utalni a rendelkezések relativitására. Hogy mi tekintendő erkölcste­lennek, azt az idők változó erkölcsi felfogása máskép Ítéli meg. Az erkölcsi túlkövetelődzésnek ezen a téren indokoltsága nincs. De viszont ügyelni kell arra, hogy ami önmagában nem erkölcs­telen, vagy közrendbe ütköző, az épen védjegyként való fel­­használása által válhatik erkölcstelenné, vagy a közrendbe üt­közővé. így példának okáért a kereskedelmi minisztérium szen­tek neveit, főpapok arcképeit pálinkára védjegyül nem engedi felhasználni. (Ld. Szász 212—13. oldalon felsorolt eseteket). Ez a szigorúbb felfogás sörre kért védjegynél már nem érvénye­sül : (ld. Szt. István sör, Szt. János sör.) Az enyhébb elbírálás indoka az a tisztán gyakorlati érv, hogy a pálinkát legalább is a közfelfogás a részegséghez közelebbállónak tudja. A megtévesztésre alkalmas felirat vagy adat nem egy más védjeggyel való összetévesztés lehetőségére utal. A más véd­jeggyel való összetévesztés lehetőségét a törvény külön sza­bályozza (1890. II. te. 13. §., 25. §. 1895 :XLI. te. 3. §.) és amint látni fogjuk, ez nem lajstromozási akadály. A megtévesztésre való alkalmasság, csakúgy mint a meg­különböztető erő fennforgása nem gondolati schémák, hanem a mindenkori gyakorlati felfogás szerint ítélendő meg. Igaz vi­szont, hogy az alapul szolgáló közfelfogásnál nem a közelebb­ről érdekelt és épen ezért nagyobb tájékozottsággal biró szak­mai körök, hanem a valóságos fogyasztó nagyközönség felfo­gása az irányadó. 01y__cikkeknél, amelyeknek a fogyasztókö­zönsége az érdekelt és tájékozott szakmai körökből kerül ki, amelyekre a nagyközönség csak ritkán, kivételesen szokott fel­lépni vevő gyanánt, enyhébben kell elbírálni a megtévesztés alkalmasságát. Elv az, hogy minden védjegynél_az illető vé­deni szándékolt árú fogyasztóközönsége szolgáljon alapul. Ipari segédanyagra, amelyet csak a szakmabeli ipar vásárol, más a mérték, mint egy általános fogyasztásra szánt cikknél. 5. Az eddig tárgyalt alkalmatlansági esetek, amelyeket

Next

/
Oldalképek
Tartalom