Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)

Első fejezet. Alapfogalmak

38 a vj. törvény 3. §-a sorol fel, egyeznek abban is, hogy úgy a szó, mint az ábrás védjegyre egyáltalán vonatkozhatnak. A tör­vény megalkotásakor ugyan a törvényrendszer a tiszta szó védjegyet el nem ismerte ; tehát a törvényhozó szándéka nyil­ván nem irányult arra a 3. §. kapcsán se, hogy a csak később elismerendő szóvédjegyre is gondoljon. A mai jogállapot sze­rint a szóvédjegynek az 1895. évi XLI. t.-cikkben történt meg­honosítása után kétségtelenül akként kell értelmezni a véd­jegy alaptörvényt, hogy annak rendelkezései értelemszerűleg a szóvédjegyekre is alkalmazandók* Az alaptörvényben felsorolt védjegy alkalmatlansági esetek közül az 1. és 2. pont tech­nikai kényszerűségből csak ábrát (arckép, címer) jelenthet, de bizonyos, hogy a királyi család tagjainak neve a maguk egye­­düliségében szintén alkalmatlan. A szabad jelzés azonban épúgy lehet ábrásjelzés, mint szójelzés, sőt gyakorlatilag több is a szóból álló szabadjelzés, mint az ábrái szabadjelzés, bor­bélyok réztányér jelzése, korcsmák fölött lógó forgács koszorú. 6. Uj lajstromozási akadályt állított fel az 1932. évi XVII. törvény 12. §-a, amely azt rendeli, hogy az ország cí­merei, zászlói, egyéb jelvényei, állami ellenőrzési és hitelesítési jegyek, bélyegek és ezek címertani utánzatai nem lajstromoz­hatók, kivéve, ha az illetékes hatóság a lajstromozásra enge­délyt ad. Az ellenőrzési és hitelesítési jegyek csak azon vagy hasonló árúnemre nem lajstromozhatók, amelyeknek ellenőrzé­sére, illetve hitelesítésére szolgálnak. Külföldi címerekre szer­ződéses rendelkezések, vagy a viszonossági gyakorlat irányadó. Nem ismert külföldi címerek vagy jelzések csak annyiban szol­gálnak lajstromozási akadályul, amennyiben a kereskedelmi Miniszter ezek lajstromozhatlanságát rendeletileg kimondja. VII. Szakasz. Szóvédjegyek. 1. Amint említettük, az 1890:11. te. és a törvényt meg­előző jogállapotunk a tisztán szóbeli védjegyet nem ismerte Minthogy a nemzetközi viszonossági hálózatba való belépésünk oly államokkal hozott bennünket érintkezésbe, amelyek a szó­védjegyet ismerték, az a tarthatatlan helyzet alakult ki, hogy * A vj. törvény 5. §-ának a szóvédjegyhez való viszonyáról Id. hato­dik fejezet II. szakaszának 28. pontját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom