Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Függelék
XL lön kérvényben be nem jelenti — az ellenfélnek okozott költség megtérítésében elmarasztalja. A nyilvánosság kizárása. 24. §. A nyilvánosság kizárásának kérdésében a felek kérelmére, vagy az előadó indítványára a tanács zárt ülésben határoz. Az érdemleges tárgyalás. 25. §. A tárgyalást az elnök vezeti. A fellebbezési kérelmek előterjesztése után és amennyiben valamely pergátló körülmény az eljárás megszüntetésére nem vezet, az előadó előadja az ügyet: nevezetesen ő adja elő a felek között felmerült jogvitát, a lefolytatott bizonyítás eredményét, majd az elnök a jegyzőkönyvvezetővel felolvastatja, vagy pedig az előadó felolvassa a fellebbezéssel megtámadott határozatot, illetőleg annak felülbírálandó részét és az előadó előadja a fellebbezés és az előkészítő irat rövid tartalmát. Az előadó előadását, a szükséghez képest, az ügyben esetleg kirendelt társelőadó kiegészítheti. Az előadásba fel kell venni a felek kérelmeit indokaik ismertetésével, valamint az ügy állását, amennyiben ez a felek kérelmeinek megérthetéséhez és a megtámadott ítéletnek a felek kérelmei alapján vagy hivatalból felülbírálhatásához szükséges. Az eljárásra vonatkozó adatokat csak annyiban kell ismertetni, amennyiben az eljárás a fellebbezési vagy csatlakozási kérelemben kifejezetten meg van támadva, vagy amennyiben ez a hivatalból (26. §. második bekezdése) figyelembe veendő körülmények megitélhetése végett szükséges. Az előadó előterjesztése után a felek szóval is indokolhatják kérelmeiket. A felszólalás korlátainak megóvása fölött a tanács elnöke őrködik. 26. §. Az ügyet a kir. Kúria előtt rendszerint a fellebbezési kérelem és ellenkérelem határai között újból kell tárgyalni. A Kúria a szabadalmi bíróság ítéletét rendszerint csak annyiban változtathatja meg, amennyiben a felek a megváltoztatást kérték. A Kúria azonban bármelyik fél fellebbezése folytán eléje kerülő azokban a közérdekű perekben, amelyeket az 1895 : XXXVII. te. 21. §-a 1. és 4. pontjai alapján valamely szabadalom megsemmisítése iránt, vagy az 1913 : XII. te. 1. §-a alapján szabadalom megvonása iránt tettek folyamatba, a fellebbezési kérelem és ellenkérelem határaira tekintet nélkül hivatalból tárgyal és határoz. A tárgyalási határnap elmulasztása nem közérdekű perben. 27. §. Ha a fellebbező fél a tárgyalási határnapot a fellebbezési kérelem szóbeli előterjesztése előtt elmulasztja, a fellebbezést az ellenfél kérelmére végzéssel vissza kell utasítani és a mulasztó felet az okozott költségben el kell marasztalni. A csatlakozási kérelem felől ilyenkor csak akkor lehet tárgyalni, ha azt a fellebbezési határidőn belül jelentették be. Ebben az esetben a fellebbező fél mulasztásának következményeit is a csatlakozás felől hozott ítéletben kell kimondani. Ha a tárgyalás határnapját a fellebbező fél ellenfele mulasztja el, valamint ha a fellebbező fél a fellebbezési kérelem szóbeli előterjesztése után mulasztja el a tárgyalást, a fellebbezési tárgyalást a megjelent féllel kérelmére meg kell tartani. Ebben az esetben a megjelent félnek az ellenféllel kellően közölt szóbeli tényállításai, amenynyiben a szabadalmi bíróság ítéletében megállapított tényállással nem ellenkeznek, bizonyításra nem szorulnak, a felajánlott és kellő-
