Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Függelék
XLI •en közölt bizonyításról pedig feltételeztetik, — ha annak egyáltalában helye van, — hogy a célzott eredményre vezetett. Az eljárás szünetelésére a Pp. 446., valamint a 475. §-a és a Ppn. 15. §-a nyernek alkalmazást. Felek mulasztása közérdekű perekben. 28. §. Ha a 26. §. 2. bekezdésében említett közérdekű pert tettek folyamatba, a 27. § az alábbi eltéréssel nyer alkalmazást. Ha a tárgyalási határnapot a fellebbezés szóbeli előterjesztése előtt a fellebbező felperes mulasztja el, a kir. Kúria az elsőbiróság Ítéletét a kereset elutasítását tárgyazó részében a fellebbezési kérelem határaira való tekintet nélkül hivatalból felülvizsgálja és evégből a tárgyalást az egyedül megjelent ellenféllel is megtartja. Ha a tárgyalás határnapját a felperes — akár ő a fellebbező fél, akár pedig az alperes — a fellebbezési kérelem szóbeli előterjesztése után mulasztja el, a fellebbezési tárgyalást minden esetben meg kell tartani. A kir. Kúria ilyen esetben az alperesi tényállítások valóságáról a per összes körülményeinek és a szolgáltatott vagy hivatalból alkalmazott bizonyításnak mérlegelése alapján határoz. Ha a kellően megidézett felek egyike sem jelenik meg vagy nem terjeszt elő kérelmet, a kir. Kúria a tárgyalást hivatalból megtartja. A kérelmet és ellenkérelmet az iratokból kell ismertetni. Azokat a tényeket és bizonyítékokat, amelyek a kereseti kérelem megítélésére befolyással bírnak, hivatalból kell figyelembe venni, s mindezekhez képest az elsőbiróság ítéletét a keresetnek helytadó részében csak a fellebbezési kérelem határain belül, ellenben a kereset elutasítását tárgyazó részében a kérelmek korlátáira való tekintet nélkül az eljárás és a bizonyítás eredményéhez mérten kell helybenhagyni vagy megváltoztatni. A hivatalból figyelembe vett tények és bizonyítékok felől való nyilatkozásra azonban a határozathozatal előtt a feleknek mindenkor alkalmat kell adni. Új tényállítások, bizonyítékok vagy kérelmek előkészítő irattal közlésének elrendelése. 29. §. A fél által a fellebbezésben vagy az előkészítő iratban fel nem hozott új tényállítás, kérelem vagy bizonyíték — ha csak nyomban nincs valószinűsitve, hogy azt a fél korábban hibáján kívül nem érvényesíthette — a tárgyalás során rendszerintmár fel nem hozható. Ez a szabály a 26. §. 2. bekezdésében említett közérdekű perekben nem nyer alkalmazást. Ha a megjelent fél a tárgyaláson az ellenféllel a fellebbezésben előkészítő irattal vagy korábbi tárgyaláson még nem közölt új tényállításokat, kérelmeket vagy olyan új bizonyítékokat akar előadni, amelynek az első bekezdésben foglaltak szerint esetleg helye nem lehet, vagy ha a korábbi tárgyaláson előadottakat a meg nem jelent fél hátrányára akarja módosítani, a kir. Kúria a tárgyalás elhalasztásával az előadásoknak előkészítő irattal leendő közlését rendeli el. Hivatalból foganatosított bizonyítás költsége. 30. §. A 26. §. második bekezdésében említett közérdekű perben a hivatalból foganatosított bizonyítás költségében, ha az alperes pervesztessé válik az alperest kell elmarasztalni, különben pedig ez a költség a szabadalmi bíróság házipénztárát terheli. Tanácskozás és szavazás. 31. §. A tanácskozás és szavazás a felsőbírósági ügyviteli szabályok szerint megállapított módon történik, azzal a kiegészítéssel és eltéréssel, hogy amennyiben az ügyben társelőadó is volt kirendelve, az előadó utón közvetlenül ő nyilvánít véleményt s közvetlenül az előadó szavazata utón terjeszti elő szavazatát, továbbá, hogy a tanácsnak szavazóként közreműködő ülnökei véleményüket és szavazatukat abban a sorrendben nyilvánítják, amelyben ülnökül kineveztetettek, az egy időben kinevezettek életkoruk szerint, az ifjabbak az idősebbek előtt, a megszakítóssal újból kinevezett ülnököknél pedig a szavazás sorrendjét az újabb kinevezés időpontja szabja meg. Előbb az ülnökök szavaznak, azután a bírák. I
