Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)

Függelék

XXVI szerződő ország maga fogja a jelen cikkben megszabott alakiságok be nem tartásának következményeit megállapítani anélkül, hogy ezek a következmények az elsőbbségi jog elvesztésén túl terjedhetnének. Később más igazolások is követelhetők. e) Ha valamely országban ipari mustra vagy minta benyújtása esetében az elsőbbség egy előzőleg benyújtott használati mintára van alapítva, az elsőbbségi határidő tartama azonos lesz az ipari mus­trák és minták számára megállapított határidővel. Ezenfelül valamely országban használati minta bejelentésénél a korábbi szabadalmi bejelentésre vonatkozó elsőbbség igénybevehető és viszont. f) Abban az esetben, ha egy szabadalmi bejelentésben többfé­le elsőbbség igényeltetik, avagy ha a bejelentés az elővizsgálat meg­állapítása szerint több össze nem foglalható találmányt tartalmaz, a hatóság legalább is arra adjon módot a bejelentőnek, hogy a hazai szabályok figyelembevétele mellett bejelentését szétválaszthassa, ami­kor is az ekkép előállott külön bejelentések megtartják az eredeti bejelentésnek iktatási napját és — ha lehetséges — az elsőbbségi jog kedvezményét. 4ib) cikk. A különböző szerződő országokban az Unióhoz tar­tozó országok polgárai részéről kért szabadalmak függetlenek azok­tól a szabadalmaktól, amelyek ugyanarra a találmányra az Unióhoz tartozó vagy nem tartozó egyéb országokban szereztettek. Ezt a rendelkezést minden korlátozás nélkül, nevezetesen úgy kell érteni, hogy az elsőbbségi határidőn belül bejelentett szabadal­mak mind a semmiség és megvonási okok szempontjából, mind a rendes oltalmi idő szempontjából függetlenek. Ez a rendelkezés alkalmazást nyer az életbelépésének időpont­jában fennálló összes szabadalmakra. Ugyanez áll újabb országok belépésének esetében a belépés időpontjában egyik és másik részen fennálló szabadalmakra nézve is. 5. cikk. Ha az Unióhoz tartozó országok egyikében vagy mási­kában előállított tárgyakat a szabadalomtulajdonos bevisz abba az országba, ahol a szabadalmat engedélyezték, ez nem vonja maga után a szabadalom elvesztését. Mindazonáltal a szerződő országok mindegyikének jogában áll a szükségeseknek mutatkozó törvényes rendszabályokat meghozni avég­­ből, hogy elejét vegye oly esetleges visszaéléseknek, amelyek a sza­badalom adta kizárólagossági jogból — például a gyakorlatbavétel­­nek az elmulasztása következtében folyhatnának. Ezek a rendszabályok azonban csak abban az esetben irányul­hatnak a szabadalom megvonására, ha kényszerengedélyekkel nem sikerülne az említett visszaéléseket megelőzni. Ily természetű rendszabályok semmiesetre sem sújthatják a szabadalmat engedélyezési napjától számítandó 3 éven belül, sem pedig ha a szabadalomtulajdonos mulasztását jogos mentséggel iga­zolta. Az ipari mustrák és minták oltalma semmi néven nevezendő megvonással nem sújtható azon a címen, hogy az oltalom tárgyával azonos árúcikkek az ország területére behozattak. A jog elismerése céljából nem kívántatik meg, hogy az oltal­mazandó árún bárminemű jelzés vagy iktatószámra való utalás fel legyen tüntetve. Abban az esetben, ha valamely országban a bejegyzett védjegy használata kötelező, a védjegy nem törölhető, csak ha a méltányos határidő eltelt és az érdekelt fél mulasztásának okait nem igazolta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom