Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Függelék
XXVII 5 b) cikk. Az ipari tulajdonjogok fenntartására vonatkozó díjak fizetésére legalább további 3 hónapi határidőt kell engedélyezni, még pedig pótdíj kivetése mellett, ha a hazai törvényhozás ilyent előír. A találmányi szabadalmakra vonatkozólag a szerződő országok ezenfelül kötelezik magukat, hogy vagy kitolják a díjfizetési határidőt legalább hat hónapra, vagy pedig gondoskodnak arról, hogy a díjfizetés elmulasztása miatt érvényét vesztett szabadalmak újból feléledhessenek, amely rendelkezések feltétéleinek megállapítása a belső törvényhozás hatáskörébe tartozik. 5 c) cikk. A szerződő országok egyikében sem tekintendő szabadalomsértésnek : 1. Az Unió többi országainak hajóin az illető szabadalom tárgyával azonos oly eszközöknek alkalmazása, amelyek magára a hajótestre, a gépekre, kötélzetre, hajófelszerelésre és más járulékos alkatrészekre vonatkoznak, ha ezek a hajók csak időlegesen vagy esetlegesen hatolnak be az illető ország vizeire, föltéve mindazonáltal, hogy fenti eszközök kizárólag az illető hajó céljait szolgálják. 2. A szabadalom tárgyául szolgáló oly eszközök alkalmazása az Unió többi országaiban, amelyek légi vagy szárazföldi jármüvek gépalkatrészeire vagy működtetési módjára vonatkoznak, vagy ezen gépek járulékos alkatrészét képezik, föltéve, hogy ezen járművek csak időlegesen vagy esetlegesen hatolnak be ezen ország területére. 6. cikk. A származási országban szabályszerűen bejegyzett gyári vagy kereskedelmi védjegy' az Unió többi országiban úgy, amint van, bejegyzendő és oltalmazandó. Mindazonáltal visszautasíthatok vagy érvényteleníthetők: 1. Azok a védjegyek, amelyek harmadik személyek szerzett jogait sérthetik abban az országban, ahol az oltalmat igénylik. 2. Azok a védjegyek, amelyeknek nincsen semmi megkülönböztető jellegük, avagy' kizárólag olyan jelekből vagy megjelölésekből állanak, amelyek a kereskedelemben az árú fajának, minőségének, mennyiségének, rendeltetésének, értékének, származási helyének vagy az előállítás idejének megjelölésére szolgálhatnak, vagy amelyek köznyelven vagy azon ország kereskedelmének tisztességes és állandó szokásai szerint, ahol az oltalmat igénylik, használatossá váltak. Valamely védjegy megkülönböztető jellegének megítélésénél figyelembe kell venni az összes ténykörülményeket, különösen a védjegy használatának időtartamát. 3. Azok a védjegyek, amelyek a közerkölcsöt vagy a közrendet sértik. Magától értetődik, hogy a védjegy nem tekinthető a közrendet sértőnek abból az egyedüli okból, hogy az illető védjegy nem felel meg a védjegytörvény valamely rendelkezésének, kivéve természetesen azt az esetet, ha az említett rendelkezés maga is a közrendre vonatkozik. Származási országnak kell tekinteni: Az Unióhoz tartozó azt az országot, amelyben a bejelentőnek tényleges és komolyan számbavehető ipari vagy kereskedelmi telepe van és ilyennek nem létében az Unióhoz tartozó azt az országot, amelyben a lakóhelye van és ha nincs lakóhelye az Unióhoz tartozó országok egyikében sem, akkor azt az országot, amelynek állampolgára, föltéve, hogy az Unióhoz tartozó országok egyikének állampolgára. A védjegy lajstromozásának a származási országban való megújítása semmi esetre sem jár azzal a kötelezettséggel, hogy az illető védjegy lajstromozása az Uniónak azokban az országaiban is meg-
