Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)

Függelék

XII be veheti a hivatalt. — A felek védjegyek belajstromozása, megújí­tása, átíratása vagy törlése, valamint a szükséges felvilágosítások iránt a védjegylajstromozó hivatalt írásban vagy szóval kereshetik meg. Az első esetben a kérés kellő bélyeggel ellátva nyújtandó be, ha a ké­relem szóval terjesztetik elő, a jelentkező felekkel kellőleg bélyegzett jegyzőkönyv veendő fel és az úgy a felek, mint a védjegylajstromozó által aláírva az irattárban megőrzendő. 5. §. A kamara elnöksége köteles a védjegylajstromozó hivatal működését folytonosan ellenőrizni. 6. §. A védjegyek lajstromozásáért, megújításáért, valamint át­íratásáért a védjegytörvény értelmében beszedendő díjak a kamara bevételét képezik, viszont a védjegylajstromozó hivatal költségei a ka­marát terhelik.* Úgy a bevételek, mint a kiadások a kamara évi költ­ségvetésében, illetve zárszámadásában külön irányzandók elő, illetve számolandók el. 7. §. Minthogy a védjegyek oltalmáról szóló törvény 3. és 4. §§-aib§n oly árújegyek vannak felsorolva, melyek bejegyzése feltét­lenül vagy feltételesen ki van zárva, minthogy ezenkívül országos tör­vények és kormányrendeletek egyes ábrák, mint pl. az ország címe­rének használatát külön engedély előzetes kieszközlésétől teszik füg­gővé, a védjegylajstromozó feladata lesz megvizsgálni, vájjon a beje­lentett védjegy a bejegyzésre alkalmas-e vagy nem ? Az utóbbi eset­ben a védjegylajstromozó köteles a bejegyzést megtagadni és egy pél­dánynak visszatartása és a bejelentés pontos feljegyzése mellett arról a bejelentőt végzésileg értesíteni, oly figyelmeztetéssel, hogy amennyi­ben a hozott határozattal meg nem elégednék, joga van az ellen an­nak kézhezvétele napjától számítandó legfeljebb 30 nap alatt felső elhatározás céljából a kereskedelemügyi miniszterhez fellebbezni. — Ha a kereskedelemügyi miniszter a bejegyzést elrendelné, az esetben a védjegy az első bejelentés idejének megjelölésével jegyzendő be. 8. §. A védjegylajstromozónak kötelessége arról gondoskodni, hogy a védjegyet bejelentő fél a törvény 13. §-ában kívánt clichét és pedig legfeljebb 20 cm hosszú és 13 cm széles méretben és nyomdai sokszorosításra alkalmas (25 mm) magasságban egy példányban, úgy­szintén a fém, anyag, — üveg és efféle anyagra alkalmazandó védje­gyeknél a próbanyomatokat legalább 3 példányban mellékelje.** A próbanyomatok minden egyes példányának átlyukasztva kell lennie, hogy a lyukon átfűzött zsinegen oly jelzés legyen alkalmaz­ható, mely a védjegylajstrom illető számára utal. A próbanyomatnak a védjegyképet természetes nagyságban kell feltüntetnie és oly méretű legyen, hogy a védjegyképen kívül ne maradjon több, mint 2 cm-nyi üres szél. Oly bejelentők részére, kik védjegy-clichét bemutatni általában nem képesek, a megfelelő 2—3 védjegy-példány bemutatása és a megfelelő költség előleges letétele mellett a kamara elkészíttetheti a szükséges clichét. Csak oly clichék fogadhatók el, melyek alapzatai prizma ala­kúak. Kerek- vagy tojásalakú alakzattal bírók nyomtatás útján való közzétételre nem alkalmasak. 9. §. A védjegytörvény 13. §-ának 2-ik bekezdése szerint a be­jelentőnek védjegy bizonyítvány mellett visszaszolgáltatandó védjegy példányára a törvény 14. §-ában felsorolt adatokon kívül esetleg még * A dijaknak ai államkincstárral valé megosztására ld. 1925 : Xil. te. 2. §. 2. bek. ** Ld. 19751/1933. »z. rend. 4. §. e) pont.

Next

/
Oldalképek
Tartalom