Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)

Függelék

V. FEJEZET Záróhatározatok. 33. §. Az eddigi szabályok alapján bejegyzett védjegyek közűi azon védjegyek, melyeknek lajstromozása óta a jelen törvény életbe­léptetéséig a 16. §-ban megállapított 10 év még le nem járt, ezen ha­táridő leteltéig újólagos lajstromozás nélkül is a jelen törvény alapján érvényesítendő védelemben részesülnek. Ellenben azon védjegyek, melyek a jelen törvény életbeléptetése előtti 10 évnél régibb idő óta lettek lajstromozva, az eddigi lajstrom­ból a jelen törvény hatályba léptétől számított három hó elteltével tör­lendők, ha az illető védjegytulajdonosok ezen határidő alatt védje­gyük újabb belajstromozását nem kérték. Jelen törvény életbeléptetése előtt védjegybitorlás miatt megin­dított tárgyalások az eddigi szabályok szerint és az eddigi illetékes hatóságok előtt befejezendők. 34. §. Tárgytalanná vált. 35. §. Ezen törvény kihirdetése napjától számítandó három hó múlva lép életbe és végrehajtásával a kereskedelemügyi és igazság­ügyi miniszterek bízatnak meg. VI 1895: XLI. TÖRVÉNYCIKK, a védjegyek oltalmáról szóló 1890. évi II. törvénycikk módosításáról és kiegészítéséről. (Szentesítést nyert 1895. évi július hó 30 án. — Kihirdettetett az „Országos Törvénytárában 1895. évi augusztus hó 1-én.) 1. §. Az 1890. évi II. t.-c. 3. §-a 2. pontjának rendelkezése, mely szerint a puszta szavakból álló árújegyek a belajstromozásból ki van­nak zárva, — csak oly szavakra vonatkozik, melyek kizárólag az árú előállításának helyét, idejét és módját, az árú minőségét, rendelteté­sét, valamint ár-, mennyiség- és súlyviszonyait jelzik. 2 §. A csupán szóból vagy szavakból álló, szabályszerűen be­lajstromozott védjegyre vonatkozó kizárólagos használati jog a véd­jegynek nem csupán a letett alakban való használatára, hanem an­nak minden oly kiállítására is kiterjed, mely a védett szót vagy sza­vakat akár egészen, akár részben, más betűjegyekkel, színekben vagy nagyságban adja vissza. 3. §. Az 1890. évi II. t.-c. 21. §-ának e) pontja szerint a védjegy törlése azon okból is elrendelhető, mert az egy, már korábban ha­sonló árúnemre belajstromozott s még oltalom alatt álló védjegyhez annyira hasonló, hogy a két védjegy közötti különbség a közönséges vevő által csak különös figyelem mellett volna észrevehető. A régibb védjegy tulajdonosának ily törlés iránti kérelmére a kereskedelemügyi miniszter* a megtámadott védjegy tulajdonosának és szükség esetén szakértőnek meghallgatása után határoz. 4. §. Az 1890. évi II. t.-c. 21. §-ában fölsorolt eseteken kívül valamely védjegy törlését az is kérelmezheti, aki igazolja, hogy az általa hasonló árúnemre belajstromozatlanul használt árújegye, mint vállalata árúinak ismertető jele, az illető forgalmi körökben azon idő­ben ismeretes volt, midőn a megtámadott és megtévesztésre alkalmas Ma a szabadalmi bíróság.

Next

/
Oldalképek
Tartalom