Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Hetedik fejezet. Nemzetközi jog
360 4. cikkéhez igazodik. (Lásd egyébként az előző fejezetnek az elsőbbségi joggal foglalkozó 9—18. pontjait.) 10. Ha a bejelentő a védjegy színére, mint megkülönböztető jelre igényt tart, úgy köteles ezt kifejezetten kijelenteni és bejelentéséhez az igényelt szin, vagy színösszetétel megjelölését csatolni, valamint az illető védjegyből megfelelő számú színes példányokat csatolni. A nemzetközi iroda az egyes államok hatóságainak a nemzetközi belajstromozás megtörténtéről szóló értesítésekhez egy-egy védjegypéldányt mellékel. 11. Amint láttuk, a nemzetközi iroda a lajstromozást a szabályszerűen beérkezett kérvényre minden további nélkül foganatosítja. Ennek korrektivumát nyújtja az 5. cikk, amely feljogosítja a szőkébb Unió országait, hogy a nemzetközi irodától beérkező lajstromozási értesítés vétele után kinyilatkozathatják, hogy a nemzetközileg lajstromozott védjegy belföldi oltalmát megtagadják. Ez a megtagadás csak azokra a körülményekre alapítható, amelyek a főegyezmény szerint valamely védjegy hazai lajstromozását is megakadályozzák. A főegyezmény 6. cikkében foglalt telle-quelle rendelkezés tehát itt is érvényesül és a megtagadás csak a főegyezmény vonatkozó 6. cikkében felsorolt esetekben foglalhat helyet. A megtagad ó határozat indokolással látandó el és a nemzetközi irodával közlendő, mégpedig a hazai törvényben előírt határidőn belül, de legkésőbb egy év alatt, amely a nemzetközi lajstromozás időpontjától számittatik. A nemzetközi iroda a visszautasító határozatot megküldi, úgy a származási ország hatóságának, mint a védjegy tulajdonosának. Az érdekelt ugyanazon jogorvoslatokkal élhet, mintha védjegyét közvetlenül az oltalmat megtagadó állam hatóságánál nyújtotta volna be. A magyar jog szempontjából a kereskedelmi miniszternek 19751/1933. sz. rendeleté irányadó. Ez a rendelet 20. §-ában kimondja, hogy a madridi (ma nyilván a hágai szöveg) megállapodások 5. cikkén alapuló megtagadó határozatot a szabadalmi bíróság egyes bírája hozza meg. Ezen határozat ellen, minthogy a felfolyamodás kizárva nincs, felfolyamodásnak van helye (rendelet 15., illetve 16. §~ai), amely felett a szabadalmi bíróság bírói osztálya (hármas tanács) végérvényesen határoz. A felfolyamodás 30 nap alatt nyújtandó be (rendelet 18. §-a). A magyar jog az oltalmat megtagadó határozat meghozatalára külön időt nem állapít meg, ennekfolytán az egyezményi egy éves határidőn belül hozható, illetve hozandó meg a határozat. Ha egy éven belül az állam az oltalom megtagadás jogával nem él, ezt oly
