Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Hetedik fejezet. Nemzetközi jog
354 vezetett, annál inkább, mert a származási hely helytelen megjelölését az Egyezmény 10. cikke összekapcsolja a 9. cikkel, amihez a 9. cikk rendelkezését alkalmazandónak rendeli azokra az árúkra, amelyek hamis származási hellyel vannak ellátva.“ Az aktorátus jogát az egyezmény minden esetben biztosítja, minden termelőnek, gyárosnak, vagy kereskedőnek, aki a szóbanforgó árú gyártásával foglalkozik, vagy aki a hamisan megjelölt származás helyén, vagy annak vidékén teleppel bir. A külföldi árúk származási helyének hamis megjelölése ügyében létrejött nemzetközi egyezményt törvénybe iktatja az 1934 : V. tcikk. 26. Az Egyezmény 10b és 10c cikkei a tisztességtelen versenyre vonatkoznak, amely szabályoknak védjegyjogi vonatkozása‘annyiban van, hogy az államok kötelezettséget vállaltak oly rendszabályok hozatalára, amelyek a külföldi érdekképviseleteknek az aktorátus jogát biztosítják az Egyezmény 9., 10. és 10c cikkei tekintetében oly mértékben, amint azt az illető belföld a saját országa területeinek és egyesületeinek megengedi. A magyar jog a versenytörvény 24. §. második és a 32. §. második bekezdésében biztosítja az aktorátus jogát az egyesületeknek A versenytörvény ezen rendelkezését az 1933. évi XVII. tcikk 17. szakasza korlátozza oly irányban, hogy az aktorátusi jog az érdekképviseleteket csak a kereskedelmi minisztérium elvi feljogosítása után illeti meg. Ez a feljogosítás általában adja meg a rendeletben felsorolandó egyesületeknek az aktorátusi jogot és konkrét esetben az aktorátusi joggal felruházott egyesületeknek külön feljogosításra szüksége nincs. A versenytörvénynek ezen rendelkezését csakúgy, mint előbb a versenytörvényről szóló 40. §-ával kapcsolatban láttuk, analóg alkalmazandó az Egyezmény 10. cikkével kapcsolatban, úgy hogy Magyarország már megfelelt az Egyezményben elvállalt jogalkotási kötelességének. Külön kiemelendőnek tartjuk, hogy a 10c. cikk csupán a hágai egyezménybe vétetett fel újításként és a rendelkezés a Washingtoni egyezményben még hiányzik. Bár nem védjegyjogi vonatkozású, de megemlítendőnek tartjuk, hogy a 10b. cikk az összes szerződő országokat kötelezi, hogy mindazoknak, akik az Unióhoz tartoznak a tisztességtelen verseny ellen hathatós oltalmat biztosítsanak s ezt a hágai egyezmény egy második bekezdéssel toldotta meg, amely szerint a tisztességtelen verseny tényálladékát megállapítja minden a verseny terén elkövetett olyan cselekedet, mely az iparban és kereskedelemben a becsületesnek elismert szokásokkal
