Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Hetedik fejezet. Nemzetközi jog
347 masztja a 6. cikk utolsóelőtti bekezdése, amelynek értelmében a 4. cikkben említett határidőben a védjegy elsőbbségét akkor is megtartja, ha a származási országban a lajstromozás az említett határidő eltelte után foganatosíttatott. A származási országnak a lajstromozás elrendelése körül tanúsított netáni késedelme tehát a kérelmező elsőbbségi jogára, ha ő ezt igénybevette, hátránnyal nem jár. Ezt a rendelkezést a hágai egyezmény vette csupán fel ; a korábbi egyezmények szövegéből ez hiányzik. A rendelkezés azonban az Unióhoz csatlakozott azon államok közötti viszonyban is alkalmazandó, amelyek a hágai egyezményt nem fogadták el. (Ld. alább 30. pont). 17. Az egyezmény alapján akár az elsőbbségi jog igénybevétele mellett, vagy anélkül a nálunk eszközölt lajstromozás törlésére a magyar törvénynek a törlést rendelő szakaszai, továbbá a járulékosság elve alapján a lajstromozásnak a származási országban fenn nem állás okából való törlése foghat helyet, természetesen az egyezményben foglalt megszorításokkal, amelyek közül leggyakorlatibb az alább (19. pont) tárgyalandó telle-quelle kérdése. Ami a védettségnek a származási országban való fennállását illeti, a magyar hatóság a származási ország lajstromozásának az illető ország joga szerinti jogszerűség szempontjából felül nem bírálhatja. Ha a származási ország a lajstromozást elrendelte, a szerződő országoknak nincs joga — vulgárisán szólva — pápábbnak lenni a pápánál, mert a 6. cikk már idézett 1. bekezdése értelmében a származási országban szabályszerűen bejegyzett védjegy a többi országokban, úgy amint van, bejegyzendő és oltalmazandó. Az egyezménynek a „szabályszerűen bejegyzett védjegyre" történő utalása nem adhat alapot e szabályszerűség belföldi felülvizsgálására. E szabály alól azonban az egyezmény ö. cikke 3 kivételt állít fel. Az első kivétel a harmadik személyek már említett jogának fenntartása, a második a disztinktív erő hiányára vonatkozik, a harmadik pedig a közrendi clausula. Ami a disztinktív erő hiányát illeti, azon illető ország kereskedelmének „tisztességes és állandó szokásai szerint az árúk megjelölésére általában használatossá vált védjegyek lajstromozása is visszautasítható, illetve érvényteleníthető. A disztinktív erő szempontjából az egyezmény igen helyesen figyelembe veendőnek rendeli az összes ténykörülményeket, különösen a védjegy használatának időtartamát. A grammatikus elemzés sok szónak nem tulajdonít disztinktív erőt, noha a meg-
