Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Hetedik fejezet. Nemzetközi jog
342 zolása kívánható, de az átírási kérelem benyújtásának igazolása — amit egyébként az Egyezmény nem említ — nem előfeltétel. Ez a szabályozás látszólagos ellentétben van a járulékosság elismert elvével, mert lehetőséget teremt az elsőbbségi jog igénybevételével oly belföldi lajstromozás eszközölfetésére, aamelynél az a külföldi anyajog, amelyre a belföldi lajstromozás támaszkodik, még nem áll fenn. A védjegylajstromozás, amint a lajstromozásról szóló fejezetben (második fejezet I. szakasz 2. pont) láttuk, elvileg feltételes jellegű, amennyiben még a megtörtént lajstromozás valóságos jogot adó ereje is mindig függ attól, hogy a lajstromozás a fennálló követelményeknek megfeleljen. A járulékossági elv és annak követelményei tehát az elsőbbségi jog alapján eszközölt lajstromozásra is kiterjednek és ez alapon eszközölt lajstromozás tényleges jogi hatásához, tényleges fennállásához szükséges összes lajstromozási előfeltételnek, tehát közöttük a külföldi anyajog létének fennállása. A jogrend quasi hitelezi az elsőbbségi jog alapján eszközölt lajstromozásnál a külföldi anyajog lajstromozásának utólagos igazolását. 10. Az elsőbbségi jogot az egyezmény harmadik személyek jogainak fenntartása mellett nyújtja.* Az elsőbbségi jog tehát nem vehető igénybe az elsőbbségi jog megnyíltát megelőző időben, harmadik személyek javára keletkezett védjegyjogok rovására. A magyar védjegyjog szerint, amint azt láttuk, egy már fennálló védjegyjog más folyamodó által kért lajstromozásnak nem akadálya, sőt még az avis prealable kibocsátása esetén is a folyamodó fél elhatározásától függ, hogy a lajstromozást fenntartani kívánja-e, vagy sem. Az esetre pedig, ha a későbbi folyamodó a lajstromozáshoz ragaszkodik, a lajstromozás, noha korábbi fennálló védjegyjogba ütközik, nem tagadható meg és a jogaiban sértett fél csupán az utólagos törlési perrel szerezhet magának védelmet. Az Egyezmény a harmadikok jogi oltalmát az elsőbbségi igénnyel szemben erősebben védi, amennyibben az Egyezmény 6. cikke értelmében az elsőbbség alapján kért lajstromozás visszautasítható és érvényteleníthető azon az alapon, hogy harmadik személyek szerzett jogait sérti. A visszautasítás a magyar (belföldi) lajstromozás megtagadására ad jogot, vagyis az Egyezmény világában a harmadikok szerzett joga már a későbbi lajstromozásnak is * A fenntartást az 1934. évi londoni szöveg, amely ratifikálva még nincs, elejti.
