Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Hetedik fejezet. Nemzetközi jog
329 7/b. A cégbejegyzés lehet a külföldi cég fiókjaként való bejegyzés is. Nem szükséges, hogy a vállalat önálló magyar cégként legyen bejegyezve, hiszen ez esetekben tulajdonképen legalább formailag nem is lenne szó „külföldi“ vállalatról. Külföldi részvénytársaság Magyarországon bejegyzett „képviselőséget“ helytelenül tekinti a kereskedelmi miniszter határozata (idézi Nagy—Szarka 166. 1.) „önálló magyar cég“ nek, de erre a minősítésre a védjegyoltalom nyújtása szempontjából szükség nincs is. 8. A védjegynovella 5. §-ának félreértésén alapszik nézetünk szerint a bpesti büntető járásbíróságnak B. II. 129/1905. sz. határozata (Szász 761. eset), amelyet a budapesti büntető törvényszék is helybenhagyott. Az adott esetben a büntető járásbíróság kimondotta, hogy az a kifogás, hogy a feljelentő külföldi cégnek képviselője nincs és így a védjegynove.la 5. §-a alapján védelemben nem részesülhet, alaptalan, mert a bíróság állásfoglalása szerint „ennek a kifogásnak jogi alapja nincs, mert a védjegynovella 5. §-a ennek a kifogásnak támogatására fel nem hozható.“ Ez az állásfoglalás az 5. §-t értelmétől fosztja meg és világosan szembehelyezkedik az 5. §. rendelkezésével. A szakasz a törvény alapján járó jogok érvényesítését kifejezetten a képviselő megnevezéséhez köti. A védjegybitorlási feljelentés pedig kétségtelenül a törvényből folyó jog érvényesítése. A bíróság a szakasz elhelyezéséből helytelenül következtetett arra, hogy az csupán a védjegy lajstromozására és törlésére vonatkozik. A törvény elhelyezéséből vonható következtetés nem juttathat a törvény kifejezett tartalmával ellenkező eredményre. Az ítélet erőltetett érvelésére egyébként — úgy látjuk — szükség se volt, mert egy odavetett félmondat szerint a képviselő meg volt nevezve az adott esetben, önmagában is visszás volna az értelmezés oly álláspontja, amely a polgári jogi védelmet kizárja, a büntetőjogi oltalmat pedig megadja. Ily ellentétes elbírálás megteremtésének a szándéka a törvénybe nem erőszakolható bele. A helyes állásponton van a K.M. 319/910. sz. határozata (Szász 737. esel), amely „alperes azon kifogását, hogy felperes ellene csakis belföldi képviselője felperessége mellett léphetett volna fel,“ figyelembe vehetőnek nem találta, mert a felperes „védjegytörvényeink alapján jogokat saját személyében is érvényesíthet.“ 9. A képviselő személyére a törvény csupán azt kívánja meg, hogy a magyar korona területén (ma a törvényben megnevezett egyéb területek elesnek) lakjék. Képviselőül tehát
