Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Hetedik fejezet. Nemzetközi jog
324 védettség szempontjából. A hazai jog megadhatja a védettség get, amikor a külföldi jog ezt nem ismeri el. Ez a helyzet más jogi vonatkozásokban is ismétlődik. Külföldön kelt végrendelet esetén az a külföld, ahol a végrendelet keletkezett, esetleg megtagadhatja vonatkozó saját jogszabályai alapján a végrendelet érvényességét, ha a végrendelet alaki kellékeire egyedül a saját jogát tekinti irányadónak és e jog szerint a végrendelet az előírt alakszerűségeknek nem felel meg. Ha az ily külföldön kelt végrendelet a magyar törvény alakszerűségeinek megfelel, a végrendeletet a magyar bíróság érvényesnek fogja elismerni, noha a lex loci actus alapján az érvénytelen volna is. (1876 : XVI. te. 34. §.). Ha a végrendelet oly a végrendelet keletkezési országában lévő vagyonra is vonatkozik, amely felett a hagyatéki eljárásra a vagyon fekvése szerinti külföldi ország van hívatva eljárni, úgy a végrendelet, amelyet a magyar bíróság érvényrejultat, a külföldi bíróságnál gyakorlati érvényesülését esetleg nem kapja meg. A külföldön elkövetett védjegybitorlással szemben a magyar bíróság tehát védelmet nyújthat. Más kérdés, hogy a magyar bíróság mennyire jut abba a helyzetbe, hogy eljárni tudjon. A kérdés azonban nemcsak a védjegyjogi büntető eljárásra oldandó meg a fentiek szerint, hanem az abbanhagyási, kártérítési, magánjogi perekre is. A magánjogi perekben a magyar bíróság előtti oltalomkeresés már jóval gyakorlatibb. Adler ugyancsak a fenti álláspontra helyezkedik az osztrák jog szempontjából. A védjegy területi hatálya szempontjából érdemes az ő kifejtését idézni: „Steht einmal fest, dass der Geltungsbereich der Rechte an diesen Zeichen nicht durch die Grenzen des Staates begrenzt ist, in dem sie begründet wurden — ein Satz, der für das Inland dadurch anerkannt ist, dass hier im Ausland begründeten Rechten an diesen Zeichen Schutz gewährt wird, so können diese Grenzen im Hinblick auf den im Inland gegen Verletzungen im Ausland zu gewährenden Schutz nicht von der Gesetzgebung eines fremden Staates, nämlich davon abhangen, ob der Staat, im dessen Gebiet die Verletzung begangen wurde, das inländische Recht schützt“ (398. lap). 5. A nemzetközi védjegyjog neve alatt általában azokat a jogszabályokat foglaljuk össze, amelyek külföldi vállalatok belföldi védjegyoltalmára vonatkoznak, vagyis ahol a nemzetközi jogi vonatkozást a személyi elem adja meg, a fentebb tárgyalt azon esettel szemben, amikor a nemzetközi jogi vonatkozás tárgyi elem — a védjegynek külföldön való használata
