Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Hetedik fejezet. Nemzetközi jog
325 — adja meg. A szereplő alany révén nemzetközi jelleget kapó védjegyjogi szabályok világában is el kell különíteni azt a két esetet, hogy 1.) a külföldi vállalatnak a belföldön telepe van ■ 2.) a külföldi vállalatnak Magyarországon telepe (bejegyzett cége) nincs. 6. Ha a külföldi vállalatnak Magyarországon telepe van, az ily vállalat a védjegylajstromozás és a védjegy egyéb szabályai tekintetében a belföldi vállalattal egy tekintet alá esik. Ily kifejezett rendelkezés sem a védjegytörvényben sem a védjegynovellában nem foglaltatik. A védjegynovella 5. §-a azonban szabályt ad azon külföldi vállalatra, „amelynek cége az országban bejegyezve nincs.“ A contrario folyik a szabályból a fenti tétel, amely szerint a Magyarországon teleppel — az 5. §-hoz való szigorú ragaszkodás esetén — bejegyzett céggel rendelkező külföldi vállalatot a magyar törvény oltalmában minden további feltétel nélkül részesíti, amely tétel tehát ezt a külföldi vállalatot a magyar vállalattal egyenlősíti, világosan következik. A versenytörvény 31. §-a már kifejezetten megmondja, hogy az a külföldi, akinek a magyar állam területén vállalata van (a versenytörvény tehát eltekint attól, hogy van-e bejegyzett cége), a törvény oltalmában részesül. De a védjegytörvény 2. §-ából is ez az álláspont következik. A 2. §-ban használt kitétel: „aki valamely védjegy kizárólagos használati jogát magának biztosítani kívánja", nem tesz különbséget külföldi és belföldi között; az „aki“ kifejezés alatt beföldi és külföldi egyaránt értendő, fenntartva természetesen a külföldi jog szerzésére és oltalmára vonatkozó külön rendelkezések lehetőségét, illetve ily külön rendelkezés adottsága esetén a rendelkezés érvényesülését. Mai védjegyjogi szabályaink azonban a Magyarországon bejegyzett céggel bíró külföldi vállalatra a magyar vállalatra érvényes szabályokon felül külön rendelkezést nem tartalmaznak. De a védjegytörvények szabályai híján is egy vonatkozásban mégis különleges helyzete van a külföldi vállalat védjegyoltalmának, még akkor is. ha a külföldi vállalatnak Magyarországon bejegyzett cége van. Nevezetesen a nemzetközi viszonylatban állandóan érvényesülő retorzionális elv alapján még a nálunk bejegyzett céggel biró külföldi vállalat védjegyszerzésére és oltalmára is kihat, ha az a külföldi állam, amelynek honossági kötelékébe a vállalat (annak tulajdonosa, esetleg jogi személy) tartozik, magyar vállalat védjegy szerzését, oltal
