Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Hetedik fejezet. Nemzetközi jog
Hetedik fejezet. I. Szakasz. Nemzetközi védjegyjog. 1. A védjegyjog nemzetközi jogi szabályai gyakorlatilag is a legnagyobb jelentőséggel bírnak. A védjegy propaganda eszközi szerepével függ össze, hogy az árú, amely a védjegyet magával hordja, a nemzetközi forgalom útjára is magával viszi kísérőül a védjegyet. Az árú külföldi rádiusza nagyobb, mint az árút termelő vagy forgalombahozó vállalat üzleti tevékenységének területe. Az árú sok oly idegen területre eljut, ahol a vállalat üzleti tevékenységet nem is fejt ki és csak árújával jelentkezik a piacon. 2. A védjegytörvény egyetlen nemzetközi védjegyjogi szakaszt tartalmaz a külföldi vállalat védjegyeire vonatkozóan. Ez a szakasz, a védjegytörvény 32. §-a tulajdonképeni rendelkezést nem ad, hanem arra utal, hogy a külföldi vállalatok védjegyének, valamint a nevek, cégek, címerek, vagy más üzleti megnevezések védelmére az illető államokkal kötött államszerződések, illetőleg egyezmények irányadók. Hogy mi történjék az államszerződések hijján, arról a szakasz nem szól. A szakasz második bekezdése a volt monarchia többi államaival való jogviszonyokra vonatkozik. A védjegytörvény 32. szakaszát kiegészíti a védjegynovella 2. §-a, amely a külföldiek magyarországi lajstromozására írja elő a képviselet kötelező bejelentését (ld. részletesebben 7. pont). 3. Hogy a nemzetközi jogi helyzetet megérthessük, elsősorban a lajstromozással szerzett védjegyjog területi hatályával kell tisztába jönnünk. Dr. Beck Salamon : Magyar Védjegyjog. 21
