Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Hetedik fejezet. Nemzetközi jog
322 Kohler, aki a védjegyjog alaptanainak kiépítésében kétségtelenül a legnagyobb jelentőségű munkát végezte, a maga tárgyszeretétől sugallt enthuziazmusában egy gyakorlatilag nem érvényesülő tételt állított fel : „Das Markenrecht besteht seiner Potenz nach für die ganze Welt.“ Kohler tekintélyének varázsa alatt Neumann Ármin, a magyar védjegytörvény első kommentátora „a védjegyjog területileg korlátlan voltáról“ beszél (102. 1.), sőt a 32. §. kommentálását az ugyancsak Kohlerra támaszkodó vezérmondattal nyitja meg: „a védjegyjog benső természeténél fogva területileg korlátlan jog és ebben is különbözik a szabadalmi jogtól, amely azon állam területe által van korlátolva, amelyben a jogosított jogát bejelentette.“ (101.1.) A védjegy területtől függetlenített hatályossága lehet elvi postulatum, lehet reformtörekvések irányítója, de tételes jogilag a védjegytörvények a lajstromozási rendszer alapján állanak. A lajstromozási rendszer akarva nem akarva a lajstromozási állam területéhez köti a védjegyjogosullságot, mert minden állam megkívánja a védjegyjog keletkezéséhez, elismeréséhez, hogy a védjegy az ő lajstromozó hatóságánál lajstromoztassák. Még a „világmárka“ megteremtésének propagálói is a lajstromozási rendszer alapján állanak. Edwin Katz „Weltmarkenrecht“ című könyvében a világmárka keletkezéséhez is a lajstromozást kívánja meg. A lajstromozási rendszer tételes jogilag mindenképen területhez, akár egyes állam területéhez, akár egy nemzetközi egyezményben részes több állam területéhez köti a védjegyjogosultságot. Elvileg tehát a lajstromozási rendszeren nyugvó védjegyjog területi hatálya korlátolt; a védjegyjog világérvényessége, korlátlansága e rendszerrel ellenkezik. Ha nem a nemzetközi tényleges érvényesülést, hanem csak a belföldi jog álláspontját vizsgáljuk, úgy a belföldi jog szempontjából a védjegyoltalom általános felfogás szerint területileg korlátlan. De ha a területi korlátlanságot a külföldi államnak kell érvényre juttatni, úgy hamarosan kitűnik, hogy a belföldi jognak a korlátlan területről szóló rendelkezése annyi értékű, mintha a végrendelkező idegen vagyont testál el. 4. A nemzetközi védjegyjog két különálló tényálláscsoportot van hivatva szabályozni: egyrészt a magyar vállalat védjegyének nemzetközi jogi pozícióját, másrészt idegen állambeli vállalatok védjegyeinek magyarországi pozícióját. Az első csoporton belül, különválnak a Magyarországban lajstromozott védjegynek a külföldön elkövetett védjegybitorlással szemben, (e kifejezés alatt ezúttal nem csupán a büntetőjogi értelemben
